2008. augusztus 29. péntek, 18:08 | Téva (útkereső)
Örülök, hogy feliratkoztam a hírleveledre, és ezáltal kószálhatok a honlapodon. Nagyon tetszik...
Miért tetszik?
Széleskörű, értelmes, mindenki megtalálhatja a saját érdeklődési körének valót, és elgondolkodtatóak a mondataid, a fogalmazásod, a meditációk. Azt nem ígérhetem, hogy le is ülök meditálni, mert egész nap nem vagyok itthon, dolgozom, hazajövetel után még itt a háztartás, és ...
Viszont ezeken a meditációkon gondolkodni, már egymagában előre vivő, valamilyen szinten.
Az önismereti út szerintem, nem arról szól, hogy ismerd meg a tulajdonságaidat, hanem arról, hogy halld meg a belső hangot, ami valamit suttog. És ezt lehet megtalálni az előadásodon, a honlapodon. Egy bizonyos fajta segítőkészséget úgy, hogy meghagyod mindenkinek a szabadságát, a saját ritmusát. És ha jól értem, akkor szinte tök mindegy, hogy mit választunk, a legfontosabb, hogy megtaláljuk benne a lelki nyugalmunkat, a benső békénket. Ehhez a felismeréshez adsz sok segítséget, ugyanakkor meghagyod az ember szabadságát, akar-e tovább haladni, vagy elfogadja azt, ami van. De, akkor teljes szívvel fogadja el, és találja meg ebben a lelki nyugalmát. "Befejezetlenül" hagyod a gondolatot, mint egy matematikai nyitott mondatot, és épp ezzel érheted el azt, hogy az ember kénytelen tovább gondolni...és valamire jutni.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Örülök, hogy feliratkoztam a hírleveledre, és ezáltal kószálhatok a honlapodon. Nagyon tetszik...
Miért tetszik?
Széleskörű, értelmes, mindenki megtalálhatja a saját érdeklődési körének valót, és elgondolkodtatóak a mondataid, a fogalmazásod, a meditációk. Azt nem ígérhetem, hogy le is ülök meditálni, mert egész nap nem vagyok itthon, dolgozom, hazajövetel után még itt a háztartás, és ...
Viszont ezeken a meditációkon gondolkodni, már egymagában előre vivő, valamilyen szinten.
Az önismereti út szerintem, nem arról szól, hogy ismerd meg a tulajdonságaidat, hanem arról, hogy halld meg a belső hangot, ami valamit suttog. És ezt lehet megtalálni az előadásodon, a honlapodon. Egy bizonyos fajta segítőkészséget úgy, hogy meghagyod mindenkinek a szabadságát, a saját ritmusát. És ha jól értem, akkor szinte tök mindegy, hogy mit választunk, a legfontosabb, hogy megtaláljuk benne a lelki nyugalmunkat, a benső békénket. Ehhez a felismeréshez adsz sok segítséget, ugyanakkor meghagyod az ember szabadságát, akar-e tovább haladni, vagy elfogadja azt, ami van. De, akkor teljes szívvel fogadja el, és találja meg ebben a lelki nyugalmát. "Befejezetlenül" hagyod a gondolatot, mint egy matematikai nyitott mondatot, és épp ezzel érheted el azt, hogy az ember kénytelen tovább gondolni...és valamire jutni.
T. Éva