Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Furcsa álom
2012. szeptember 29. szombat, 11:38 | Látogató (útkereső)

Gyerekkoromban volt egy furcsa álmom. Reggel volt, egy teljesen idegen helyen voltam. A környezet nagyon szép volt, ápolt gyep, öreg fák, kőút, a szélén patkával. Sok autót láttam, és kerestem valakit. Megtaláltam az egyik autóban, egy fiatal férfi volt, az arcára nem emlékszem. Az autó hátsó ülésén ült, és egy tányérsapkás sofőr vezette a kocsit. Az esküvőjére ment. Elé álltam és azt mondtam neki, hogy ezt nem teheti. Visszakérdezett: miért? A válasz nagyon mélyről jött belőlem; mert engem kell feleségül venned. Mintha születésünk előtt megállapodtunk volna abban, hogy összeházasodunk, azért mert szerettük egymást. Ezen annyira meglepődtem, hogy ki sem mondtam, de ő válaszolt. El kezdte sorolni, hogy miért nem mondhatja le az esküvőt. Az elsődleges érve az volt, hogy nagyon sok olyan embert megbántana, akit szeret, és akik őt is szeretik. Nem csak a menyasszonyra gondolt, hanem a családjára is. A sofőr azt gondolta, hogy magában beszél és bepánikolt az esküvő előtt, próbálja magát meggyőzni, hogy miért is nősül meg. Fájó szívvel ugyan de elfogadtam a döntését.
Látni akartam a menyasszonyt. Szép volt, és tudtam, hogy nagyon szerelmes. Ez megnyugtatott. Legalább jó kezekben lesz.
Ezután felébredtem és sírtam. Még három napig sírtam, amikor nem látott senki. Azután arra gondoltam, hogy abba kellene ezt hagynom, mert ha véletlen meglátnak, és megkérdezik, hogy miért sírok, akkor mit fogok mondani. Nem mondhatom meg az igazat, mert bolondnak néznének, és ha bele gondolok igazuk is lenne, mert egy bolond álom miatt borulok ki ennyire.
A férjemet úgy választottam ki, hogy apát kerestem a születendő fiamnak, és bementem a moziba akkor amikor a legtöbben voltak, (ez még a videó előtti korszak volt, amikor a fiatalok moziba jártak) és kiválasztottam azt aki a legjobb genetikával rendelkezett. Egy év múlva összejöttünk, házasság gyerek (fiú) és persze válás lett a vége. Utána is próbálkoztam, de úgy éreztem mindig, hogy fényévekre vagyok az igazitól. Utána hagytam, hogy anyám válasszon helyettem. Gyorsan kiderült, hogy rossz választás, ezt anyám is belátta, de nehéz volt tőle megválni, mert nagyon jó volt az ágyban.
Utána találkoztam valakivel aki nagyon emlékeztetett az édesapámra, gondoltam talán Ő az. Mások jóképűnek mondják, de nekem nem tetszett soha. Inteligensnek tűnt, mert keveset beszélt, de később kiderült, hogy nem így van. Láttam róla egy gyerekkori fotót, és gyönyörű kisbaba volt, ezért úgy döntöttem, hogy ő lesz a lányom apja. Így is lett, de lelépett amikor terhes lettem. Elegem lett a párkapcsolatokból egy időre, úgy hogy magányos korszak következett. Ebben az időben is volt egy furcsa álmom. Egy nagyon jóképű férfi jött hozzám, akiről tudtam, hogy szeretők voltunk. Nagyon megörültünk egymásnak, és rámfeküdt, úgy hogy a lábát a lábamra tette, a kezét a kezemre, a fejét a fejemre. Furcsa póz, de ez a testtartás állt legközelebb ahhoz, hogy eggyé váljunk. Nagyon jó érzés volt, a teljesség érzése, amikor semmi nem hiányzik, de a legfurcsább az volt, hogy egyikünk sem érzett szexuális vágyat. Nagyon boldogító és intim volt ez a találkozás, és megtanított arra, hogy nem kell szex az intimitáshoz. Felállt és elment, és tudtam, hogy nagyon sokáig nem jön vissza.
Most a fiam tizenhét, a lányom hat éves, és ismét furcsa dolog történt velem. Beleszetettem valakibe interneten keresztül, úgy, hogy ő nem is ismer engem. Sajnos nős, és ezért nem is akarom, hogy megismerjen.