Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Domoszlai Katalin képe
Hogyan dolgozzuk fel a bántalmazást?
2012. szeptember 29. szombat, 8:51 | Domoszlai Katalin   Előzmény

A legvégével kezdem, ha feldolgoztad, többé már nem fogod tapasztalni, bevonzani, megélni. Helyére kerül benned, eszedbe sem jut már, megnyílsz az újabb tapasztalatok befogadására, a beszűkült életed újra nyitott lesz. Amit megőrzöl az a tudatosságod és az empátiád.

A bántalmazásról tudni kell, hogy a traumatikus hatás szempontjából teljesen mindegy, hogy veled történik meg, vagy "csak" végignézed vagy végighallgatod. A sérülést az okozza, hogy az erősebb ezt megteheti. Ezt kell befogadni és feldolgozni.

Hogyan történik a feldolgozás?

Az összes érzelmet ki kell bontani. Először is itt van a düh. Megélni meditációban hogy aki büntetlenül megúszta, megkapja a büntetését.

A félelem. Itt két részre kell bontani a belső munkát. Az egyik, hogy meg kell élni a félelmet, hogy másokat bántalmaznak és én tehetetlenül kell végig nézzem. A másik része, amikor én kapom az ütlegeket, egészen addig, amíg bele nem halok.

A meditációban meg kell élni a megnyílást, a lelked nyisd meg a verésnek.

Ez nagyon durva tapasztalat, mindenképpen darabolni kell a feldolgozását. Ehhez szükséges a meditációs rutin vagy pedig lelki segítőtől kapott vezetés és tartás.

Amikor ilyen meditációt vezetek pontosan el tudunk menni addig a határig, amíg a lélek befogadó tud lenni az érzésre, elkerülve a komoly borulásokat, az önmegszenvedeztető zsákutcákat.

A bántalmazás feldolgozásában benne van a düh, a védtelenség, a szégyen, a szeretet hiány, az undor, a vég nélküli menekülés, az értelmetlen áldozat hozatal... A gyerekkor történetei, az előző életek feldolgozatlanul maradt élményei...

A fizikai fájdalmak feldolgozása gyorsabb és egyszerűbb folyamat, mint a lelki terror által okozott sérülések gyógyítása. A félelem helyére betöltődik az ősbizalom, a védettség, a bátorság érzése. Nálam ez teljes egészében a helyén van a fizikai területen, kifinomult veszélyérzet alapján érzem a másik embert, a legveszélyesebb helyekre bemehetnék sértetlenséget élvezve, kiírtam a programot, ami meghatározta, hogy ezt meg kell tapasztalni.

Fontos része a feldolgozásnak, amikor már képes rá az ember ( lánya ) hogy meglássa a bántalmazó lelkét. A választást, a mintát, ahogy ő választott. Megtapasztalta a bántalmazást, lelkileg arra ő arra érett, hogy azt mondja, ha a világ két részre szakadt, legyek inkább én az, aki üt. Majd el fog jutni ő is oda, ahogy a lelke fejlődik, ahogy a kontroll erősebbé tud válni, hogy elsajátítsa az intelligens és humánus konfliktus kezelés képességét. A saját védtelensége miatt üt, a saját dühével szemben védtelen. Képtelen szembenézni azzal, mi történne, ha be kellene vállalnia a saját gyengeségét. Inkább üt. A düh milliószorosan magasabb rezgés, mint a totális kétségbeesés.

Hab a tortán szembetalálkozni az intelligens pszichopatával. Aki nem dühös, viszont nagyon élvezi, hogy szórakozhat. Ezt a területet is meg kell élni és fel kell dolgozni, a legfinomabb gúnytól a legundorítóbb megszégyenítésig széles a skála, mivel tudja az egyik "ember" fizikailag és lelkileg megkínozni a másikat.

Summa summárum, az önbeteljesítő jóslatok, a minták másik jóslattal és minta rendszerrel átírhatóak. Be kell vállalni a feldolgozást, az évekig tartó kemény önismereti munkát, ugyanis az adott életterület beszűkítése, a bezárulás ideig-óráig adhat védelmet. A leszületésünk előtt bevállaltuk azt, mekkorát és milyen területen fogunk fejlődni, a gyerekkorban ehhez megkaptuk a megfelelő traumákat. Ha elbújunk a feladat elől, elégedetlenek leszünk, kiüresedetté és érzelem szegénnyé válunk. Ráadásul tovább görgetjük a feladatot, amit a következő leszületésben újra megkapunk.

Kérdés tehát feldolgozod vagy leszületsz újra egy bántalmazó környezetbe?