Szerinted létezik Isten?

Egy váláson, majd egy hosszabb, hullámzóan működő élettársi kapcsolaton vagyok túl. A házasságom vége nem viselt meg, talán mert tudatos döntés volt részemről. Az élettársi kapcsolatom befejezése szintén az én döntésem volt, de már nem tudatosan. Az élethelyzet amiben váratlanul találtam magam, arra kényszerített, hogy lezárjam. Nehéz volt, hiszen nagyon szerettem, talán túlzottan is. Másfél év eltelt azóta. Eleinte pánikszerűen próbáltam társat találni. Rájöttem, hogy ez így nem fog menni, mert senki nem felel meg nekem, hiszen nem állok készen egy új kapcsolatra. Először nekem kell meggyógyulnom (szeretnem kell saját magamat) ahhoz, hogy valaki mást tudjak szeretni. Jó úton haladok, de elakadtam. Várom, hogy valaki belépjen az életembe, de nem történik semmi. Mivel párkapcsolatilag üres a jelenem, így mélypontokon még néha a múlton gondolkodom (mit rontottam el, hol hibáztam, biztosan jó döntést hoztam-e akkor, stb.). Azt a kapcsolatot, bármennyire megviselt és fájt, nem kezdeném újra. Hogyan tudok továbblépni? Ha a múltat véglegesen nem tudom (a fejemben) lezárni jöhet-e új kapcsolat? Azt mondják nem. Ha agyalok a múlton, az már hátráltatja, hogy haladjon előre, új irányba az életem? Mit tegyek? Esetleg még több időre van szükségem? Hát én itt akadtam el .... jól jönne egy kis segítség a "hogyan továbbra", mert szeretnék egy jó működő kapcsolatot! :-)