Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Kedves Útkereső!
2012. augusztus 25. szombat, 14:05 | Aditi   Előzmény

Nem vagyunk elég tudatosak a kapcsolatainkban. Olyan elvárásaink vannak, amik nem reálisak. Ha ismernénk magunkat és képesek lennénk megismerni a másikat, akkor hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ki milyen, milyen képességei, igényei vannak, milyen sebei, és mennyire és melyiken tud és akar egyáltalán változtatni.

Egyre inkább úgy látom, hogy nincs dolgunk a másikkal, abban az értelemben, hogy bármit is el kellene várnunk azzal kapcsolatban, hogy ő ki tudja elégíteni az igényeinket. Sőt, azt gondolom, hogy ilyen nincs is, hogy bárki ezt meg tudná tenni. Csakis azzal van dolgunk, hogy magunk milyenek vagyunk és mivé kell hogy változzunk. Ha képes vagy a hűségre, jó. A másik nem, fel kell tenned a kérdést magadban: jó nekem olyan emberrel élni, aki ezt teszi velem, FÜGGETLENÜL attól, hogy miért teszi?

Ez nagyon fontos. Az ember csak a saját lépéseiért felel. Jó, ha dühöngök, ha elkeseredek, ha rossznak érzem magam? Jó nekem ez? Vagy ki tudom mondani a nemet, és ezzel azt is elengedni, ami jó volt nekem ebben a kapcsolatban. Ehhez persze bizalom kell, hogy az élet visszaterel mindig oda, ahol dolgod van, hogy esetleg erre a másik jól reagál (tanul), és még lehet, h a kapcsolat is jobbá lehet, esetleg, hogy még jobbat hoz az élet, és azt tartogatja számunkra.

Hiszen fejlődtünk azáltal is, hogy elengedtünk, hogy beláttunk, hogy nem a dühöt, a kényszert és a tehetetlen vergődést választottunk, hanem tudtuk magunkat annyira szeretni, szabadon szeretni, hogy hittünk a szabadság prioritásának, a szív erejének, és azt választottuk ahelyett, ami kevés (vagy akár sok) jót kaphattunk egy másik embertől.

A kapcsolatok nem azért vannak alapvetően, hogy biztonságban legyünk, hogy szeretve kegyünk. Aki ezt nem tudja, az még sokat tévedhet és sok bánatot okozhat magának. Elsősorban tanítanak a kapcsolatok, lehet, épp egy másik olyan által, aki még nem tudja azt, amit te, hogy a hűség jó dolog, amit nem azért választ az ember, mert elvárás, vagy mert e nélkül nem megy valami, hanem mert ez esik jól. neki. De ha mégis olyannal futsz össze, aki ezt nem tudja, vagy nem lát más megoldást, mint te, akkor jobb, ha elengeded.

Persze, ha ez nehéz neked, akkor ott van dolgod. A bizalommal, a bölcsességgel, a szeretem magamat-tal. Az élet sok mindenre megtanít- és lehet, hogy amit ezáltal az eset által tanulsz, segít téged majd a következő kapcsolatodban, sőt ez biztos. Az, hogy most nem ezt látod, nem baj, de attól még igaz. Gondold végig.

Szabadon élni azt jelenti: merem látni a valóságot,,el tudom választani mi az én dolgom és mi másoké, szeretem magam, tudok elengedni, mert bizalommal vagyok önmagam és az élet felé. Szeretem az életet a maga változatosságában, és tudom, hogy mindenki ennek a játéknak csak tudatlan, vagy tudatos részese. Ezért nem kötöm magam emberhez, dolgokhoz. Csak az élet erejéhez, amiben élek. Ez mindig továbbsegít, és új, egyre jobb és egyre izgalmasabb dolgokat tanít és ad. Sok dolgot, amire VALÓJÁBAN vágyok!

És szabadon élni jó!!

Sok szerencsét! :)

Namaszte