Na, megcsináltam. Érdekes, van, h egy pillanat alatt le tudnak futni a képek, és jönnek elő, elég becsukni a szemem. Máskor meg várhatok a "meditatív Állapotra" miközben igyekszem "kiüríteni az elmém" :), és ahelyett, h ilyesmi történne, inkább begörcsölök valamelyik eldugott gondolatomon, amelyik ilyenkor előtör, és még rosszul is leszek, minél többet fekszek, és rajta vagyok, h meditáljak..... :( ez van.
Egy pillanat alatt újra megjelent az állat-, és embersereglet, a növények. Megfigyeltem, hogy először valamilyen víz partját vették körül, majd amikor nem akartam elhinni, hogy ez mind hozzám tartozik, és újrapróbálkoztam, egy kút, egy szökőkútféleség jelent meg a képen középen, majd kezdte körbenőni valami kúszónövény a képet, egy csomó virággal.
Először ezt a két képet hoztam össze, nem volt nehéz, és még mielőtt bármit tettem volna, az egész sereglet elkezdett befelé vonulni a kúthoz, középre. Szépen besétáltak, és eltűntek, legutoljára az a fényes alak, akit sokszor láttam a látomásaimban (csak így szoktam nevezni), a betegségem idején, és később is, aki sokszor segített már, és a műtét után is megjelent spontán. Mindig ki akartam találni, hogy fiú vagy lány, de egyik sem volt. Szóval mindenki bement a kútba és eggyé vált a vízzel, vagy mivel, ami folyamatosan tört elő belőle, csak nagyon fényes volt, de a formája alapján ítélve vízszerűen viselkedett. Ezután a kútból magasra tört a víz, mintha mindenki benne lett volna, de már nem lehetett látni őket külön külön, csak tudtam, hogy ott minden egyben van. Ez a vízsugár egy kettős spirált alkotott, és mint valami égig érő paszuly felnőtt az ég felé, a szálai "fonták magukat" felfelé, mígnem egy napszerű óriási sárga fénygolyóhoz értek.
Azzal eggyé váltak, majd ugyanezen az útvonalon, ez a nagy sárga energiagömb visszajött a földhöz, és a kút fölé ereszkedett. Kinyúlt egy áttetsző kézféleség, és elsöpörte balra a képet, a kúttal együtt, majd megnyílt a föld és a sárga gömbből minden cucc oda belement. :) Összezárult a föld felszíne és alóla az egybeforrasztott energiákból kitört egy másik növény, egy nagyon zöld, szintén indaszerűen növekvő, rendkívül dinamikusan felfelé törő növény, amely egyfolytában virágokat hozott, majd tovább növekedett. Ez a növény nem "nőtt már az égbe", hanem visszakanyarodott fent, és körbenőtte a Földet, majd mint egy kígyó, úgy mozogva kinyúlt a világűrbe.
Elég eszement :) Sajnos én gyakran szimbólumokban látok, és bár ezt még nem elemeztem, de van egy gyanúm, hogy a felettes meg/vagy a megvilágosult én "dolgozott" a jelenlevő szimbólumok valamelyikében. Még nem egészen értem, mi is történt.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Na, megcsináltam. Érdekes, van, h egy pillanat alatt le tudnak futni a képek, és jönnek elő, elég becsukni a szemem. Máskor meg várhatok a "meditatív Állapotra" miközben igyekszem "kiüríteni az elmém" :), és ahelyett, h ilyesmi történne, inkább begörcsölök valamelyik eldugott gondolatomon, amelyik ilyenkor előtör, és még rosszul is leszek, minél többet fekszek, és rajta vagyok, h meditáljak..... :( ez van.
Egy pillanat alatt újra megjelent az állat-, és embersereglet, a növények. Megfigyeltem, hogy először valamilyen víz partját vették körül, majd amikor nem akartam elhinni, hogy ez mind hozzám tartozik, és újrapróbálkoztam, egy kút, egy szökőkútféleség jelent meg a képen középen, majd kezdte körbenőni valami kúszónövény a képet, egy csomó virággal.
Először ezt a két képet hoztam össze, nem volt nehéz, és még mielőtt bármit tettem volna, az egész sereglet elkezdett befelé vonulni a kúthoz, középre. Szépen besétáltak, és eltűntek, legutoljára az a fényes alak, akit sokszor láttam a látomásaimban (csak így szoktam nevezni), a betegségem idején, és később is, aki sokszor segített már, és a műtét után is megjelent spontán. Mindig ki akartam találni, hogy fiú vagy lány, de egyik sem volt. Szóval mindenki bement a kútba és eggyé vált a vízzel, vagy mivel, ami folyamatosan tört elő belőle, csak nagyon fényes volt, de a formája alapján ítélve vízszerűen viselkedett. Ezután a kútból magasra tört a víz, mintha mindenki benne lett volna, de már nem lehetett látni őket külön külön, csak tudtam, hogy ott minden egyben van. Ez a vízsugár egy kettős spirált alkotott, és mint valami égig érő paszuly felnőtt az ég felé, a szálai "fonták magukat" felfelé, mígnem egy napszerű óriási sárga fénygolyóhoz értek.
Azzal eggyé váltak, majd ugyanezen az útvonalon, ez a nagy sárga energiagömb visszajött a földhöz, és a kút fölé ereszkedett. Kinyúlt egy áttetsző kézféleség, és elsöpörte balra a képet, a kúttal együtt, majd megnyílt a föld és a sárga gömbből minden cucc oda belement. :) Összezárult a föld felszíne és alóla az egybeforrasztott energiákból kitört egy másik növény, egy nagyon zöld, szintén indaszerűen növekvő, rendkívül dinamikusan felfelé törő növény, amely egyfolytában virágokat hozott, majd tovább növekedett. Ez a növény nem "nőtt már az égbe", hanem visszakanyarodott fent, és körbenőtte a Földet, majd mint egy kígyó, úgy mozogva kinyúlt a világűrbe.
Elég eszement :) Sajnos én gyakran szimbólumokban látok, és bár ezt még nem elemeztem, de van egy gyanúm, hogy a felettes meg/vagy a megvilágosult én "dolgozott" a jelenlevő szimbólumok valamelyikében. Még nem egészen értem, mi is történt.
Szerinted?
Namaszte