Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Amíg nem vagy Buddha, bármikor megcsúszhatsz! : ) ...de hisz
2012. május 31. csütörtök, 2:48 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Amíg nem vagy Buddha, bármikor megcsúszhatsz! : )

...de hisz pont ebből tanulunk! Miért kellene akkor azt játszanunk, hogy Buddhák vagyunk?
Na, ez nem könnyű. Állandó szembesülés a hibáiddal, alázat, alázat, alázat. 

Nem mindenkinek van arról tapasztalata, hogy mennyire nehéz egyszer "osztani az észt", tanítani, segíteni másokat, máskor pedig alászállni és elfogadni, hogy tévedhetek, hibás, defektes vagyok. Ez az állandó libikóka - egyszer fent, aztán lent - szükséges ahhoz, hogy tovább fejlődj és közben adj is a világnak.

Mennyivel könnyebb annak a dolga, aki mindig csak az egyik oldalon ül:
Vagy csak mindig tanítvány, úton járó, aki befogadó állapotában van, nyitott a hibái felismerésére és beismerésére - de emiatt mindig a "kicsi vagyok" szerepben csücsül.
Vagy mindig a Tanítót, Segítőt játssza, és onnan fentről néz le a tudatlan halandókra, - de eme szerepét fenntartva bemerevedik, mert soha nem mutatkozhat tökéletlennek, tudatlannak, gyengének és esendőnek.

Mindkét szerep tévedés és megrekedés, ha közben nem engedjük a változást úgy, ahogyan az élet hozza.

Azonban míg a szerepekben hosszan időzve lehet egy stabil (de hamis) énképe az embernek, addig a változásban lévő folyamatban mindig elveszítjük szerepeinket, énképünket, így ebben sokkal kevesebb stabilitás marad, de az legalább igaz.

Én ismerem Katit, tudom mire képes Önmagával, őszinteséggel kapcsolatban. Hiszek benne, hogy még ha bele is fut olykor a Tanító szerep önhittségébe, vagy később veszi észre az indulatát, mint aki kívülről látja (ez mindig könnyebb) Őt, azért mindig vállalja a szembesülést és idővel feloldja magában a zavart.

Nem szégyen belátni, hogy tévedünk, sőt "önismereti körökben" talán erre lehetnénk büszkék - már ha megengednénk magunknak ezt a luxust!
Most pedig nézzünk mind magunkba és valljuk be, hogy minket miért érintett meg itt bármelyik hozzászólás!

Értékelés:

  • Aki nem talált semmi megérintőt, az tudatosan vagy tudattalanul, de hazudik magának!
  • Aki kíváncsiságot talált, az ásson mélyebbre, mert lesz még ott valami, ami igencsak megérinti, kiborítja majd!
  • Aki gyanakszik valamire, az higgye el, hogy igaz és vesse bele magát!
  • Aki pedig megtalálta, hogy mi zavarja, mi fáj, mitől fél, az nézzen szembe vele, dolgozza fel, majd tegye fel újra a kérdést: Miért vagyok itt?

...aki most nem kezd neki ennek a gyakorlatnak, az pontosan ennyire mer szembenézni magával: gyáva!