Milyen gyakran szoktál meditálni?

Vegyes érzéseket váltott ki bennem ez a jövőbelátás téma. Elolvastam, de nem csináltam meg aznap. Miért nem? Mert féltem. Féltem, attól, hogy mit fogok látni. Egyrészt izgalmas dolog látni a jövőt, másrészt kérdés, hogy mit fogok látni.

Évekkel ezelőtti élményem jött fel, amikor úgy éreztem képes voltam látni valamit és utána megtörtént. Ez már a múlt. Azt hiszem akkor megijedtem kicsit és talán vagy biztosan be is zártam magam.

Most ismét feljött bennem az érzés, hogy szeretném én látni a jövőt? Persze, hogy szeretném és mégsem.

Másnap miután olvastam a bejegyzéseket, mégis úgy döntöttem megcsinálom, csak úgy a poén kedvéért. Lefekvés előtt csináltam, utána alvás. Igazából nem csináltam túl komolyan, figyeltem az érzéseimet, mi jut eszembe, vajon miért, álmodtam is. Talán van jelentősége, talán nincs, majd kiderül.

Ma történt velem valami, ami beindított bennem valamit és szomorúság és sírás lett a vége.
Este jól kibőgtem magamat, próbálom feldolgozni mit-miért érzek.

Ez a jövőbe látás is feljött bennem. Azt éreztem, hogy maga a jövőbe látás is egy vágy. Ki szeretné látni a jövőt? A lelkem ismeri a jövőt, az egóm, elmém hívjam, ahogy akarom, aki szeretné látni a jövőt.

Aztán jött a következő kérdés, hogy mit csináljak?

Azért vagyok itt, hogy ébresztgessem magamban ezt a képességet, gyakoroljam és csináljam vagy
ha, Isten úgy akarja, akkor a jövőbe látás képessége majd jön magától, és amit meg kell látnom, azt úgyis meglátom akkor, amikor annak eljött az ideje.

Biztos azért érintett meg a téma, mert eljött az idő, hogy ezzel is foglalkozzam…még elmélkedem rajta kicsit, hogy feszegessem ezt a témát vagy engedjem el.....

illetve az is eszembe jutott, hogy ha lelkem ismeri a jövőt....akkor megnézhetem én is a jövőt...csak lehet, hogy épp az egóm fél látni azt......na jó ez így egy ördögi kör......ki akarja látni a jövőt? és ki nem akarja látni a jövőt.....egó, egó....vagy tévedek?