Melyik állathoz hasonlít a természeted?

Véleményem szerint, a sorsunkban sem fix események vannak megírva, hanem tanítások, amelyeket meg kell kapjunk. Hogy kinek miképpen fog megnyilvánulni az adott tanítás, illetve az illető miképpen fogadja azt be, vagy utasítja el, ez változhat és ez jelentősen képes alakítani a tanítás fizikai megnyilvánulását is!

Ha például nekem az van tanításként megírva, hogy tudatosítsam a megalázottságot, akkor ezt időben felismerhetem magamban és akkor belül szembenézhetek vele, befogadhatom, "elsajátíthatom".
De ha nem veszek róla tudomást, akkor legközelebb ez már egy külső eseményként fog megjelenni, például valaki megaláz. Még ez elől is elmenekülhetek: nem veszek róla tudomást, kimagyarázom, tompítom... - csak így egyre nagyobb erővel fog rám törni az adott tanítás.

Vannak nagyobb fontossággal bíró tanítások, amelyeket alig lehet elkerülni és vannak olyanok is jócskán, amelyeket jóval könnyebb kikerülni, mert nem szorítanak még annyira.
Amelyik már sürgető és a gazdája kevésbé tudatos, az elég jól megjósolható, pontosabban fogalmazva: valószínűsíthető, hogy bekövetkezik.
Más tanítások, amelyek nem létfontosságúak, esetleg a gazdájuk tudatosabb, az kevésbé pontosan jósolható meg.

Minden attól függ, hogy mennyire erőteljes, "kötelező" az adott tanítás, illetve mennyire tudatos az, akinek kapnia kell azt.

Így tehát, aki alacsony tudatossággal bír (a tanítások feldolgozása terén), annál elég jól megjósolható, hogy bele fog lépni az összes gödörbe, amit maga elé tervezett tanításként.
Aki viszont rendkívül tudatos, az minden tanítást magába tud fogadni, mielőtt abba belebotlana élete során, így még ha látjuk is, hogy mi felé halad, időben felszámolja a gödröket belső tudatosítás által.

Erre számos példát tudok mondani a saját életemből is, amikor tudtam, hogy mi következik (mások szerint elkerülhetetlenül), én viszont magamba mélyedve megkerestem az esemény belső tanítás megfelelőjét és azt helyrerakva-tudatosítva, mégiscsak elkerült a külső fenyegető veszély!