Fontos ünnep számodra a Karácsony?

A teremtést mint valamiféle tulajdonságunk nagyon emberi módon próbáljuk megfogalmazni, megérteni, használni.
Pedig a teremtés az nem egy emberi kiváltság, hanem Isten része.
A tudatossági szintnek nem sok köze van hozzá, inkább amire te gondolsz az a Hit.
Ha valaki hiszi, hogy amit kér "teremteni kíván" az meglesz, akkor az meglesz néki. Ez a hit lehet Istenbe vetett, Jézusba, magunkba (tudatosság), vagy akár egy másik emberbe (bizalom).

Az idő tényezője, nagyon fontos, mert mindvégig meg kell őrizni az akaratunkat. Ezt a Bibliában a Reménynek nevezik.
Gyakran nincs türelmünk kivárni a megvalósulást, van hogy egyszerűen elfelejtjük, hogy mit is kértünk, és olyan is van, hogy nem látjuk, hogy már megkaptuk amit kértünk.
Pl. Szerintem a teremtés 6.napja még nem ért végett, mert Isten ránéz az emberre és azt mondja, hogy minden amit teremtett Jó. Még az ember is.
Így tehát Isten, vagy vak, vagy Ő egy olyan embert lát amit mi nem. Ő a "végeredményt" látja, mi viszont csak a kifürkészhetetlen utakat.

A teremtés és jövőbelátás elképzelhetetlenek egymás nélkül, de mi nézvén nem látunk, mert nem értjük, hogy a teremtés folyamat.
Lehet, hogy hetek, hónapok, évek telnek el és lehet, hogy már a kérésünk pillanatában is látunk valamit, a folyamat részéből, de ezeket a képeket, sem a vágyainkhoz, sem az időhöz nem tudjuk hozzá kötni. Merthogy elfelejtettük mi is volt a kérés, egyszer.

Az időt fel lehet gyorsítani, vagy egyszerűen ki lehet iktatni, ha a kérést a Szeretet (pl. kegyelem, irgalom hála..) indítja útnak.
A Szeretet mindent legyőz.

"-amikor az, ami ellen teremtünk, az nagyobb nálunk" - írod
Ez az érzés is csak az "emberré" válás egy apró kikötője lehet, amikor az ember felismeri, hogy nincs értelme másokat bántani, eltaposni, kirekeszteni, gyűlölni.
Most úgy érzed, azért mert "nagyobb nálad", később majd úgy érzed azért mert olyan, mint te.