Szerinted mikorra éred el a megvilágosodást?

Úgy írsz a szívedről,Pohár,mintha valami tőled teljesen független zárt birodalom lenne /saját magadon belül/,ahova bebocsátást kéne kérned:)
Ez a tipikus példája annak,amikor az ember a vallásban a hasonlatokat,szimbólumokat szó szerint értelmezi,és e szerint gondolkodik arról.
Mi az Isten országa a vallásban? A Mennyország,ahol /ha arra érdemes leszel/ együtt lehetsz Istennel. Vagyis ha a szív az Isten országa,ott is együtt lehetsz Istennel. A halhatatlan,örök isteni éneddel.

Nem hiszem ,hogy Te nem voltál soha boldog,és nem érezted azt,amikor a szíved hatalmasra nyílt,és áradt belőle az a minden porcikádat elöntő érzés,amit boldogságnak nevezünk,de tulajdonképpen ezt a boldogságot az az áradó szeretet váltja ki,ami ilyenkor a szív kinyílásával árad mindenre,és mindenkire. Nem véletlenül érezzük ilyenkor,amikor igazán boldogok vagyunk, hogy szeretjük az egész világot. Nem hiszem,hogy ezt még soha nem élted volna át.
Kellett ,,keresni,zörgetni,kérni"? Nem hinném:)

Annyira jól le van írva a blogban,hogy mi kell ahhoz ,hogy tartósan is boldogok lehessünk. Én ilyen jól összeszedve ,elmondva,még nem láttam soha sehol,és ebből tisztán kitűnik,hogy aki ezt így tudja,az meg is élte,és éli is amit itt leírt,mert ez szóról szóra hajszál pontosan így van! /Minden egyes szavában felismertem a folyamatot./

Én remélem ,hogy hamar kiürül majd ez a ,,pohár"/mert ezzel a dogmatikus gondolkodással teljesen elzárod magad a valóságtól/,és egyszer majd újra felcsillan a ,,régi" Edit.