Hogy vagy Istennel?

Az idézett szöveggel teljesen egyetértek, hiszen aki még nem tökéletesen tiszta, annál biztosan belekeveredik valami ego szándék-akarat a segíteni vágyásába. Azonban az idézet idemásolásával azt sugallod, hogy aki (például Kati) nem érte még el ezt a makulátlan állapotot, az meg se próbáljon segíteni másokon, mert több kárt okoz, mint amennyit segít - ezzel viszont nem tudok egyet érteni.

Gondolj csak bele, hogy ezen az alapon csak Buddha taníthatna és csak Aszklépiosz gyógyíthatna, miközben emberek milliárdjainak van szüksége a segítségre, támogatásra, útmutatásra. Mind a betegnek, tudatlannak, mind a még ego szándékkal szennyezett gyógyítóknak, tanítóknak szükségük van a közös munkára. Az egyik így találja meg az utat a gyógyulásához, szellemi fejlődéséhez, a másik pedig csiszolhatja technikáit, gyakorolja az együttérzést, szembesülhet hiányosságaival, szándékai valódi okaival.

Úgyhogy azt gondolom, jól ki van ez találva, mindenki megkapja a magáét és közben még lehetősége is van a tovább fejlődésre. Ugyanis nem minden gyógyító, tanító foglalkozik magával, tekint vissza magára munkája közben-után. A legtöbbjük napi rutinnal végzi munkáját és elfelejt/nem tud/nem akar szembenézni azokkal a tanításokkal, amelyeket pont a páciense, tanítványa mutat számára.
Hál Istennek Kati nem ilyen, Ő nem csak tanítja, hanem Önmagára is alkalmazza az önismeretet. A napjai ezzel telnek, Önmaga gubancait vizsgálja, oldja és közben rengeteget tanul belőlük. Nem sok ilyen lelkes önmegismerőt ismertem eddig!