Az imagináció a kulcs ahhoz hogy tudatossá tehessük, hogy végre megértsük és irányítsuk az ösztön világunkat és az érzéseinket. Feldolgozzuk a traumáinkat, a születéstől a közelmúltig. A múltban lévő mély hiányok feltöltésével megéljük azt, hogy szerethetőek és elfogadottak vagyunk, biztonságban élünk és a szellemi erők támogatását élvezzük.
A tudatos gondolkodással lehetetlen az érzésekre, ösztönökre közvetlenül hatni. Erre nagyon jó példa, ha azt mondják neked, ne légy szerelmes valakibe, vagy fogadd el és szeresd a hibáidat, bocsáss meg a világban létező borzalmas dolgokat elkövető embereknek. Még ha meg is érted, felismered hogy ez a jó út, az érzéseket parancsszóra átírni lehetetlen. Ne félj a póktól, a gazdasági válságtól, attól hogy elhagy a szerelmed, tudod jól, hogy a félelmeddel pont a negatív történéseket erősíted fel, de még sem megy. Elfojtani persze el lehet, sőt hazudhatod, de jól csinálod, de az életed mindig rácáfol erre, megmutatja miben kell fejlődnöd. A megoldás az őszinteségen alapuló önismereti út választása. Mit jelent ez? Igen, felvállalom hogy félek, de szeretném a félelmem tárgyát tudatosítani és feloldani, megértve a benne rejlő tanítást.
Az imagináció szabad képalkoltást jelent, ahol megnyitjuk a tudattalanunkat, felhozva a kirekesztett, elfojtott érzéseket, amik képekben jelenítik meg az üzenetüket. A képek világa a híd a gondolkodás és az érzések között.
Mondok egy konkrét példát. Fiatal lány másfél éves koráig többször élt át kórházi kezelést, nagyon sok alkalommal injekciózták, lefogták, lekötözték. Ezek az emlékek az iszonytató félelem és kiszolgáltatottság érzéseként rögzültek a tudatalattijában. Vezetett képalkotó meditációban gonosz kaktuszok földjén találta magát, akik bántani akarták. Mély, zsigeri szintű félelmet és tehetetlenség érzést élt át. Megoldásként segítőt hívtunk be a képbe, hatalmas és erős kutyát imaginált, aki megmentette őt. A kiszolgáltatottság és a félelem érzését felváltotta az, hogy átélhette, a megoldás kulcsa a kezében van, a segítség bármelyik pillanatban elérhető, csak hívni kell. Az élmény, ami a felnőtt memória számára hozzá sem férhető így feldolgozottá vált.
Mikor kell a vezető segítségét kérni kép meditációkhoz?
- ha az imagináció blokk alatt van, nem vagy csak akadozva működik. Mindenki, aki hozzám fordult, arról számolt be hogy meglepő módon egyszerű és gyors volt a képek létrehozása, elmélyülés nélkül is sikerült.
- a másik ha a feltárandó tudattartam megborulással, pánikrohammal és más kritikus reakciókkal fenyegetne. Pontosan megszabható ugyanis a tudatosítandó csomag, ami elég nagy ahhoz, hogy lényegi változást idézzen elő az adott életterületen, de még biztonságosan kezelhető a feltárt érzés.
- ha a sok tényező közül végre a meghatározó, a gyökér ok megtalálása és kioldása a cél. Olyan, mint amikor a gordiuszi csomó éveken keresztül történő bogozgatása helyett egy kardcsapással kettévágjuk, ahogy Nagy Sándor tette.
- ha a képalkotás sikeres, színes, viszont problémát okot az adott szimbólumok megfejtése, a tudatalattiból jövő üzenet megfejtése. Ezek az imaginációk nagyon sokban hasonlítanak az álmodáshoz. Amikor az üzenet homályos, érthetetlen, ott lépek be, mint segítő, használva az intuíciós forrásomat. Vagy a képi utazás alatt vagy utána, értelmezzük és átbeszéljük az képek üzenetét, a szimbólumok jelentését.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Az imagináció a kulcs ahhoz hogy tudatossá tehessük, hogy végre megértsük és irányítsuk az ösztön világunkat és az érzéseinket. Feldolgozzuk a traumáinkat, a születéstől a közelmúltig. A múltban lévő mély hiányok feltöltésével megéljük azt, hogy szerethetőek és elfogadottak vagyunk, biztonságban élünk és a szellemi erők támogatását élvezzük.
A tudatos gondolkodással lehetetlen az érzésekre, ösztönökre közvetlenül hatni. Erre nagyon jó példa, ha azt mondják neked, ne légy szerelmes valakibe, vagy fogadd el és szeresd a hibáidat, bocsáss meg a világban létező borzalmas dolgokat elkövető embereknek. Még ha meg is érted, felismered hogy ez a jó út, az érzéseket parancsszóra átírni lehetetlen. Ne félj a póktól, a gazdasági válságtól, attól hogy elhagy a szerelmed, tudod jól, hogy a félelmeddel pont a negatív történéseket erősíted fel, de még sem megy. Elfojtani persze el lehet, sőt hazudhatod, de jól csinálod, de az életed mindig rácáfol erre, megmutatja miben kell fejlődnöd. A megoldás az őszinteségen alapuló önismereti út választása. Mit jelent ez? Igen, felvállalom hogy félek, de szeretném a félelmem tárgyát tudatosítani és feloldani, megértve a benne rejlő tanítást.
Az imagináció szabad képalkoltást jelent, ahol megnyitjuk a tudattalanunkat, felhozva a kirekesztett, elfojtott érzéseket, amik képekben jelenítik meg az üzenetüket. A képek világa a híd a gondolkodás és az érzések között.
Mondok egy konkrét példát. Fiatal lány másfél éves koráig többször élt át kórházi kezelést, nagyon sok alkalommal injekciózták, lefogták, lekötözték. Ezek az emlékek az iszonytató félelem és kiszolgáltatottság érzéseként rögzültek a tudatalattijában. Vezetett képalkotó meditációban gonosz kaktuszok földjén találta magát, akik bántani akarták. Mély, zsigeri szintű félelmet és tehetetlenség érzést élt át. Megoldásként segítőt hívtunk be a képbe, hatalmas és erős kutyát imaginált, aki megmentette őt. A kiszolgáltatottság és a félelem érzését felváltotta az, hogy átélhette, a megoldás kulcsa a kezében van, a segítség bármelyik pillanatban elérhető, csak hívni kell. Az élmény, ami a felnőtt memória számára hozzá sem férhető így feldolgozottá vált.
Mikor kell a vezető segítségét kérni kép meditációkhoz?
- ha az imagináció blokk alatt van, nem vagy csak akadozva működik. Mindenki, aki hozzám fordult, arról számolt be hogy meglepő módon egyszerű és gyors volt a képek létrehozása, elmélyülés nélkül is sikerült.
- a másik ha a feltárandó tudattartam megborulással, pánikrohammal és más kritikus reakciókkal fenyegetne. Pontosan megszabható ugyanis a tudatosítandó csomag, ami elég nagy ahhoz, hogy lényegi változást idézzen elő az adott életterületen, de még biztonságosan kezelhető a feltárt érzés.
- ha a sok tényező közül végre a meghatározó, a gyökér ok megtalálása és kioldása a cél. Olyan, mint amikor a gordiuszi csomó éveken keresztül történő bogozgatása helyett egy kardcsapással kettévágjuk, ahogy Nagy Sándor tette.
- ha a képalkotás sikeres, színes, viszont problémát okot az adott szimbólumok megfejtése, a tudatalattiból jövő üzenet megfejtése. Ezek az imaginációk nagyon sokban hasonlítanak az álmodáshoz. Amikor az üzenet homályos, érthetetlen, ott lépek be, mint segítő, használva az intuíciós forrásomat. Vagy a képi utazás alatt vagy utána, értelmezzük és átbeszéljük az képek üzenetét, a szimbólumok jelentését.
Ha érdekel, ha szívesen kipróbálnád, írj!