Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Sokféleképpen határozzuk meg a boldogságot.
2009. június 26. péntek, 1:55 | Huszti Sándor -...   Előzmény

A szavazás címében feltett kérdés kicsit becsapós, hiszen úgy tűnik, sokan, sokféleképpen határozzuk meg a boldogságot!

Van aki számára az öröm, a siker, a jó közérzet az.
Mások egyfajta spirituális állapotot élnek meg, amikor áradnak, felszabadultak, gondtalanok.
És vannak, akik egészen szigorúan, csak egy bizonyos állapotot kapcsolnak a boldogság szóhoz, amit a legtöbb ember csak 1-2 pillanatra tapasztal meg az életében.

Én ez utóbbiak közé tartozom, mármint hogy nem szeretem ezt a szót más állapotokra használni, csak arra az egyre, amit szerintem valóban jelent!
Mint írtam fentebb, a boldogság szerintem az a lelki állapot, amikor a pozitív érzések netovábbját érzékelem, mindenféle kiváltó ok, előzmény nélkül és úgy élem meg, hogy ez a belsőm legmélyéből fakad és áramlik a felszínre, minden más élményt elnyomva maga körül.

De ezzel nem szeretném elvenni senkinek sem a jókedvét, vagy az illúzióját attól, hogy Ő boldog, majd úgyis rájön az ember, amikor végre megtapasztalja a boldogságot és átéli, hogy ehhez képest az öröm, a felszabadultság, vagy az orgazmus mennyire eltörpül!

Sejtettem, hogy így lesz, egy ilyen beszélgetés alakul ki arról, hogy ki mit ért a boldogság szó alatt. Pontosan ez volt a célom, hogy elgondolkoztasson Téged is: Vajon, tényleg boldog vagyok?

Nem lehet, hogy valójában boldogtalan vagyok és amit eddig boldogságnak hívtam, az más pozitív érzések egyvelege? De mi akkor a boldogság? Hol találom azt?
Hogyan élhetem át gyakrabban?

Egy időben rendkívül sokat foglalkoztatott a boldogság keresése, ezért rengeteget gyakoroltam, meditáltam azért, hogy megtisztítsam magamban azt az utat, ami a boldogsághoz vezet. A tapasztalataim innen fakadnak, és ezért tudom, a boldogság elérhető nem csak pár pillanatra, hanem percekre, órákra, napokra, de akár egy egész életre is!

Ehhez persze nagyon tisztának, felhőtlennek kell lenni, hogy a boldogság áradását már semmi se takarja el. Ez lesz majd a felhőtlen boldogság állapota.

Én nem vagyok boldog. Boldogtalan vagyok.
Ha akarnék, ugyan tudnék boldog lenni, de mivel annyi lelki szennyeződés van még bennem, hogy pár perc, pár óra múlva úgyis elmúlna, ezért inkább a felhő eltakarításával töltöm az időmet. Haladok.