Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Már bocsánat, épp ez a baj, hogy erről gondolkodunk. Persze,
2012. február 04. szombat, 12:55 | Aditi   Előzmény

Már bocsánat, épp ez a baj, hogy erről gondolkodunk. Persze, amikor először találkozik valaki a témával, teljesen érthető, h az elme rendet akar rakni, valójában azonban ez az egész "ki a megvilágosodott és ki nem", ha jól megfigyeljük félelemből feltett kérdés. És mint ilyen, nem valós.

Ha valaki olyan szinten és minőségben van a tudatosságában, hogy csak egy "nem hiteles" guru (valójában csak számára nem megfelelő - de ez másik blog-téma)tudja onnan kirángatni, az összes melléfogásával együtt, akkor az az ember úgysem tudna mit kezdeni egy "megvilágosodottal". Nem biztos, hogy a "kezére kell adni" a szexbotrányokkal fűszerezett mesternek az ilyen embert, ha ott van valaki, aki érett erre, és hatékony, akkor éppenséggel, LEHET hogy segíthet, hogy ne kerüljön akkora csapdába, amekkorába magától kerülne. De van, hogy ez elkerülhetetlen, mert a lélek arra megtapasztalásra vágyik.

Hogy ki a megvilágosodott, meg az igazán megvilágosodott, meg a kicsit megvilágosodott, valójában tök mindegy, mert mindenki olyan embereket vonz maga köré, akikkel dolga van. Ezeket nem írhatja le magában, nem húzhatja ki a listáról, mert ő "tudja, hogy Maharsi, na az aztán az igazi megvilágosodott" , rohanhat hozzá, mert lépésről lépésre haladunk, Maharsihoz meg valószínűleg el sem jut addig, amíg nincs ott a helye, nem értené, érezné amit kell a tanításai által.

Amúgy sikerült már embereknek megvilágosodnia Maharsi segítsége nélkül is, sőt.

Mindenkinek egyéni a története, és az Isten szerelmére, legalább mi ne istenítsük már ezeket az embereke..... ezek CSAK EMBEREK, éppúgy, mint mi.

Sokszínűségünkben egyikünk többet tud, mint a másik, egyiknek szebb a lelke (tisztább), mint a másiké, egyikünk soha nem is érintődik a világ által (mert olyan a leszületése), a másikat viszont lehúzza a világ és így jó, mert meg akar tanulni úszni a víz alatt...... :)

értsük már meg, hogy mindenkinek más a tanulása, ne aggassunk szerepeket egymásra, mindenki viselje ami neki jó, de ne higgyük, hogy bárki több a másiknál, ne misztifikáljunk, és ne hasonlítsunk össze, nem csak másokat, magunkat sem másokkal.

Különben soha nem leljük meg a gyémántot, ami bennünk van, miközben a másik emberben látni véljük............

U.I. :Épp az ilyen okos emberektől kell óvakodni (hagyni hadd hintsék az igét, de nem külön9sebben foglalkozni vele), mint ez az iromány is itt, ezek az okos emberek, okos férfiak, akik állandóan az elmével akarják megfejteni a világot, a bölcsességet elmével és elmén keresztül akarják közvetíteni. Megérthető, hogy itt tart, még szüksége van fontolódni, mielőtt élne, de az isten szerelmére, legalább ne terjessze az agymenéseit. persze azért dühít, mert én is agymenős voltam, nyilván vannak hajlamaim erre vonatkozólag, de már látom, amikor ez történik, és tudom, mennyire félrevezető.

Szerintem inkább hagyjuk magunkat fejlődni, elfogadni, szeretni tanulni, igyekezzünk, adjunk hálát azért, amilyen tükröket kapunk, világosodjunk meg MI, ahelyett, hogy tanulmányokat írnánk a megvilágosodottak megvilágosodottságának mértékéről, milyenségéről, HOGYAN-járól..... és büszkék lennénk a doktori címünkre, amit mindezért ad ez az elméjébe fulladt nyugat-európai városi civilizáció....... !!!! :)

Már bocsánat

Namaszte