Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Gyuri1 képe
Hm...
2012. január 28. szombat, 21:22 | Gyuri1   Előzmény

Elfogult vagyok, tisztában is vagyok vele, próbálom objektíven nézni a hozzászólást. Bevallom nem értem. Ami átjön, így nyilván nem a mondanivaló, hanem annak egy része, vagy épp az ellenkezője jut róla eszembe. Szerintem (is) eléggé negatív a hangvétel. Főleg az utolsó sor.

Személyes tapasztalatom, hogy nem érdemes filozofálni a dolgon. Ki kell menni ölelgetni. Miért?
1. Mert akit nem érdekel, az észre sem veszi. Megdöbbenek, azokon az embereken, akik néznek engem és a táblát a kezemben, és mennek tovább bármiféle reakció nélkül. Nem sok ilyen ember akad, de van ilyen. Néz, de nem lát. - Vagyis velük nem érdemes foglalkozni.
2. Aki fél tőle, az "grimaszol", vagy elfordítja a fejét, és tovább sétál. A "gyenge pontjával" szembesült.
3. Aki fél is és kíváncsi is (vagy baráti társaságban van), ők mosolyognak, de nem jönnek ölelésért. Vagy ha nem mosolyognak a dolgon, akkor "tréfálkoznak", "beszólnak", de utána a haveri társaság nevet-röhög. Az ölelésnap már itt célba ért - az illető átölelése nélkül is. Emberek lettek mogorvából vidámak. Egy kis vidámságot adni ajándékba, engem is feldob. Ha még másoknak is elmesélik, és közben ismét felvidulnak, akkor duplán megéri. Itt mindenki nyert. Van olyan is, aki annyira kíváncsi, hogy odajön megkérdezni miért; vagy pár szót váltani, de ölelkezni nem mer. Nála a régi mintája, beidegződése meggyengül, talán megnyílik a változás előtt.
4. És van aki szívesen elfogadja az ölelést. Értük feltétlen megéri részt venni.
5. Van aki nagyon-nagyon kéri.

+1 Eredetileg azt terveztem leírni, hogy nem létezik, hogy valaki nem meri elutasítani az ajánlatot, hiszen van ideje kikerülni az embert. De aztán eszembe jutott egy hölgy egy ölelésnapon, akivel ölelgettünk. Hát ő lehengerlő. Nem erőszakos, csak nagyon közvetlen. Ha valaki nem látta - mondjuk háttal állt; akkor oda lépett hozzá, "megbökte" a vállát, hogy figyeljen, és így a zárkózottabb embereknél, már a kérdés elhangzásakor a privát zónán belül lehetett. (Átlagember számára a távolság abszolút nem lenne zavaró. - szerintem) Hm... Tényleg létezik ilyen. De ha valaki zárkózott, és így "megsértik" a privát terét, az egy leckét kapott. Vajon csak véletlenül? Ez még egy finom módja az élet leckéinek... Tehát szerintem ebben az igen ritka esetben is hasznos az ölelésnap.

Üdv:
Gyuri