Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
spiritosaurus képe
Szerintem egyszerűen csak túl görcsösen akarod a változást.
2012. január 10. kedd, 0:26 | spiritosaurus

Szerintem egyszerűen csak túl görcsösen akarod a változást. Ebben a nagy spiritualitásban is már olyan túlzások vannak, hogy ihajj. Nem kell ennyi blokkoldás, meg kidolgozás, meg előző élet fürkészés, meg ilyen, meg olyan meditáció, ez is csak egy a téves hiedelmek közül. Lazíts! :) Én már alig "meditálok", és mégis egyre gyakrabban és tartósabban vagyok meditatív állapotban. Nem tudsz beleszólni, hogy mikor mit kapsz.

Kezdem megérteni, hogy igazából lehetetlen is "meditálni". Meditáció az, amikor meditatív állapotban vagy. Viszont amint meditatív állapotban vagy, már nem meditálsz, hiszen te, mint cselekvő nem is vagy jelen. Akkor ki meditálna? :D Ha meg még nem vagy meditatív állapotban, akkor megint csak nem meditálhatsz. :D Akkor meg mik ezek az ilyen-olyan megcimkézett meditációk? Nem tudsz elengedés-meditálni, meg önelfogadás-gyakorlatozni, meg mittudománmicsinálni. Viszont bármelyik pillanatban beléphetsz a meditáció kapuján. Soha semmit nem fogsz tudni elengedni. Minden most van elengedve, ha itt vagy egészen. Ha meg nem, akkor meg engedd el most! Ez nem képesség, hanem hajlandóság kérdése. Ha elengednéd, akkor nem kötődnél hozzá, ha viszont nem engeded el, értelem szerűen kötődsz hozzá. Képesség a kifelé történő dolgokhoz kell. Elhiszem, hogy nem mindenki képes megépíteni egy házat, vagy megírni egy zenét, esetleg egy rántottát megsütni. De hogy elengedni ne tudjon valaki valamit, az lehetetlen. Az első pillanatban, amikor megszületsz, és már nem anyukád lát el tovább oxigénnel, és tápanyaggal (legalább is nem azon a közvetlen úton, amin addig a méhében veled tette), az első amit teszel, hogy elengedsz, megadod magad, ezért a szervezeted képes rá, hogy felsírjon és ezzel újra levegőhöz juss. Vannak csecsemők, akik megfulladnak születés közben. Ez ilyenkor nyilván szomorú a családnak, de valamiért csak nem volt hajlandó elengedni a gyermek. Vagy annyira kapaszkodott az anyába, hogy belegabalyodik a köldökzsinórba, és ezért fullad meg, vagy egyáltalán nem hajlandó fellélegezni, és tovább élni már az első pillanatban. Mindkét esetben a hajlandóság hiányzik az elengedéshez. De te élsz, úgyhogy tudsz elengedni. Szóval sajna nem tudok segíteni benne, hogy elsajátítsd, mert már el van sajátítva. Csak nem azzal foglalkozol, hanem a probléma-oldásokkal, meg az önelfogadás-meditációkkal. Meg a jövő havi megélhetéssel. (De kétlem, hogy múlt hónapban nem az e havival foglalkoztál volna, vagy tévedek?:)) Úgyhogy, ha jól látom a dolgot, akkor olyan sikeresen dolgoztál a problémakör megoldásával, hogy az jó erős lett, és pechedre jól bírja a strapát. De ne felejtsd el, te vagy az edző. Te képezted ki egyes egyedül magad ellen. Ha viszont te vagy az edző, miért ne mondhatnád azt, hogy "te figyelj már, jól megedződtél, most már mehetsz isten hírével". Nem viccelek, fogja magát és elmegy :) Azon nyomban. Csak ne ellenállj neki. Állj félre, aztán megy tovább azt boldogítani, aki vevő rá. Nem is tudom, képzeld magad átlátszónak, ha már mindenképp valami technikát szeretnél. Ha jön a gebasz, csak legyél láthatatlan, mint egy kaméleon. Légy résen, de legyél láthatatlan. Tehetsz-vehetsz, csak maradj láthatatlan. Átsuhan rajtad és kész. Aztán nagyot nevetsz, mikor rájösz, hogy paranoia volt az egész. :) Akár kicsibe, akár nagyba, de így megy ez. Márameddig ki nem szállsz belőle. :)