Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Na jó, írok egy választ "magamnak", mert úgy tűnik, félreérthető
2011. december 20. kedd, 11:43 | Aditi   Előzmény

Na jó, írok egy választ "magamnak", mert úgy tűnik, félreérthető voltam, nagyon.

Az, hogy jórészt, és hangsúlyozom, hogy jórészt, és egy ideje letettem azon típusú kutakodási szándékom, amit hosszú időn át műveltem a világ és önmagam megértése, feltérképezése céljából és tettem ezt azon felismeréseim alapján, amelyet a fenti hozzászólásomban leírtam, nem jelenti azt, hogy lenézem a tudást, vagy racionalitás vonalát, a tudományokat, vagy azokat, akik magas szinten művelik ezeket.

Mint mindenben, természetesen ebben is tévedhetek. Most azt élem amit, és abból a szemszögből így látom, amit látok. Örülnék, ha még racionális is tudnék lenni az életvitelemben, ha úgy működnék, mint az anyám, meg a volt pasim, akik először mindig elolvassák a használati utasítást, mielőtt egy új készüléket bekapcsolnak. :) Akkor valószínűleg egész máshogy épült volna be az a rengeteg információ, amelyet egy egy előadáson hallottam, könyvben olvastam. De még ez sem igaz, különben, mert az ember sohasem lineárisan tanul igazán, hanem úgy, ahogy a spirál megy, körbe. Az igazán alatt azt értem, amikor nem egy rész-tudást tanulunk (mint pl. amikor a zongorázás művészetét tanultam, hogy ne legyek félreérthető megint, nem csak másokra és nem elítélően gondolok itt), vagy ahogy egyes tudományokat.

Ha már itt tartunk, nekem nem is ezzel van fenntartásom, inkább azzal, ahogy ezt a tudást az életre próbáljuk alkalmazni. Az élet nem lineáris, egy cseppet sem. A Mátrix persze az. De az Élet mindig arra tanít, hogy a következtetéseink csak részben igazak, hogy a terveink valójában minden és bármely ponton megkérdőjelezhetőek. Ezért bármilyen tudás, persze nem haszontalan, de készen kell állni, hogy akár bármelyik pillanatban semmissé válhat egy egy életbeli megélésünkben, egyetlen tört-másodperc alatt, és akkor el kell tudni engedni.

Persze nem biztos hogy ez az, ami miatt én most nem annyira vagyok fogékony az elméletekre, de ez itt már nem érdekes. Én csak a hiányérzeteimmel kapcsolatban szerettem volna tájékozódni, amire válaszolt is Hermess, remélem, nem kollektív a félreértés a megfogalmazásom miatt, nem ítéleteknek szántam a meglátásaim, csupán így látom a dolgokat most.

Abszolút helyet adok bármilyen másik meglátásnak, és tiszteletben tartom, tudom, hogy MINDEN jó valamire, és mindennek megvan a helye. Még csak azt sem gondolom, hogy valamiféle módon magasabb rendű lenne az én álláspontom, mert mindig mindenki onnan lát, ahol áll, csak ennyi az egész, de egy talajon állunk. Az én szemszögemből nézve, nem lépcsőfokokon. :) (Az én szemszögemből nézve! :) A lépcsőfokokat csak ideiglenesen tudom elképzelni, mint egy mozgó színpadon: olykor kiemelkedünk egy egy pillantásra, olykor más emelkedik ki. De a nézőpontjainkat jó esetben mindig váltogatjuk: hogy mindent jól láthassunk, és meg is élhessünk egyszerre.

Amúgy, amint a mellékelt ábra mutatja, én is itt-itt ragadok újra, tehát, megint információ-éhes vagyok, tehát megint nem tudok még elég jól ÉLNI - legalábbis a jelenlegi feladatköreimet tekintve. Nem kizárólagosan és csak másokra értettem a meglátásaimat, hanem globálisan, saját magamat is beleértve, ezt szándékomban állt tisztázni, remélem, sikerült.

Amúgy a lineáris és a globális, vagy spirális is egyszerre van bennünk, de a spirál az, ami összefoglalja a többit. Olyan ez, mintha egy nagy korongot, egy tortát szeletekben látunk: egy egy szelet középpontja a zéró, a nulla tudás, a kezdés, a kiindulópont. Onnan a kör széle felé haladva egyre tágul a tudásunk önmagunkról, a világról, és/vagy arról a tárgyról, amit tanulunk, míg végül bevégezzük az egész szeletet, és tudjuk, mondjuk az energetika minden csínját bínját, vagy a zongorázásét. :) De a szellembe nem így épül be a tudás, hanem úgy, mintha a középpontból kiindulva egyre nagyobb körökben falnánk a torát, átszelve a "lineáris" szeleteket. Az életet így tanuljuk.

Erről még írhatok, ha valakit érdekel, már nem szorosan tartozik ide, csak a szemlélet-modellje.

Namaszte