Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Michaelita képe
a hogyan továbbra
2011. december 19. hétfő, 22:09 | Michaelita   Előzmény

csak Te tudod a választ, senki más!

Befelé figyeléssel, feljövő érzésekkel, gondolatokkal, megérzésekkel tudsz csak rájönni, a hogyan továbbra (ezt nem is lenne jó, ha más mondaná meg Neked, mert abba nem lelnéd örömödet).

Amikor én ilyen helyzetben voltam, akkor 3 féle lehetőségem volt. Lehet, hogy egyszerűen csak pihenőidőre lettem ítélve, hogy megéljem egy darabig a tétlenségnek tűnő állapotot, s elfogadjam azt, hogy válaszúton vagyok és türelmesen várakozom.
Volt úgy is, hogy utólag derült ki, annyira "kiégtem", (ammiatt, hogy túlerőltettem, ami nem ment) hogy újra fel kellett építenem önmagamat, ezért volt a pihenőidő.
Aztán olyan is volt, hogy a kényszerpihenő után a korábban megkezdettet tudtam/lehetett folytatnom, de már újult erővel, más hozzáállással.
Meg persze olyan is volt, hogy egy teljesen más dologba kellett fognom, s a pihenőidő az erőgyűjtés időszaka volt.

Más tanácsot adni, sajna nem tudok, mert én csak a befelé figyeléssel és ráérzéssel tudom megoldani az ilyen helyzeteket.

A testvérrel versengés dolog nagyon ismerős, hasonlót én is átéltem. Amit most így utólag tudunk tenni, az hogy elfogadjuk olyannak magunkat, amilyenek éppen vagyunk és így is szeretjük magunkat, ebben az állapotunkban (úgysem tart örökké, még ha ez most nem is látszik).

Aztán még egy dolgot tehetnél. A kabbala ismer egy olyan módszert, hogy emlékek felülírása. Ennek az a lényege, hogy úgy kellene átírni (gondolatban többször, akár sokszor is más módon végiggondolni) az emlékeidet, hogy a régi szituból ne sérültként, hanem egyenrangú félként tudj kijönni. Tehát mintha teljesen másképp, számodra megnyugtató módon történt volna. Mivel az emlékezetünk nem teljesen megbízható, ezzel a módszerrel jól lehet hatni a tudatalattinkra.

Az ilyen mondatokkal:

"Egyszerűen azt érzem, hogy akármibe kezdtem az életem során, az melléfogás volt."
meg ne korhold/gyötörd magad.
Természetes, hogy kísérletezünk, próbálkozunk, de nem a teljesítmény a lényeg minden esetben, hanem a próbálkozás bátorsága önmagában is értékelendő.