Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Szerintem a ,,valóság'' nagyon is relatív
2011. december 16. péntek, 12:09 | Éva.   Előzmény

Mindig attól függ milyen tudatállapotban van az ember,mert abban az állapotban, létezésben pontosan az a valóság.
Ez mindig szubjektív szerintem,és senki nem mondhatja egy másik tudatállapotból,ahol neki más a saját valósága,hogy egy másik valóság,ami sokaknak valóság,az illúzió csupán. Igen neki,onnan nézve az ő más /szubjektív / tudatállapotából.

Hogy mi a végső valóság,és hogy van e egyáltalán,azt mi nem tudhatjuk,innen ebből a tudatállapotból,létezésből. Esetleg elhihetjük,mert voltak,/vannak/ akikről hallhattunk,és talán megtapasztalták azt,vagy már abban léteztek.

Amiről írsz,hogy nem érted egyes aszkéták,hogyan hanyagolhatják el úgy a testüket és a fizikai világot maguk körül,hát ez már megint a mi nézőpontunkból érthetetlen csak.
Azok a jógik,már egészen más /magasabb tudatállapotokban vannak,és a testük /sokkal magasabb/ energetikai szinten egzisztál már. Nem véletlen az ,hogy 3 hónapra simán eltemetik magukat,és bár volt hogy ezt ellenőrizték,gépek voltak rájuk kapcsolva,és életfunkcióknak nyoma sem volt,mégis a jógi hajszál pontosan a megadott időben ,,életre kelt''.
Tehát ,amiről írsz,hogy ennyire elhanyagolják a testüket,hát ennyire,hogy ezt is meg tudják csinálni,ennyire a tudatuk kormányzása alatt tudják tartani a testüket,és minden mást ,ami az ember. Miután egészen más valóságban tartózkodnak,egyáltalán nem érdekes,hogy mi van körülöttük,kosz ,bűz egyebek,mert azt csak mi érzékeljük,ők nem.
/Már nem ebben vannak/
A fenti dolgokat én nem tartom cirkuszi mutatványnak,hanem úgy gondolom,hogy azért is csinálják,/egyrészt,mert szerintem ez azon az úton egy beavatás féle/,másrészt pedig nekünk innen nézve,egy nagyon jó ,,tanítás",hogy megismerjük a világot,amiben még ez is lehetséges,és még mi minden:)

A példákat lehetne sorolni,a mondandóm lényege az ,hogy éppen mi a valóság azt
a szubjektum dönti el. /Én/ Mindig éppen az,ami abban a tudati/létezés/ állapotában neki éppen a valóság.
Tehát amikről itt beszélünk,az csak ,,innen nézve",ebből a tudatállapotból /tudati létezésből/ igaz.
Egy valódi megvilágosodott ,már nem ebben a tudatállapotban van,és biztos ,hogy jót mosolyogna a mi ,,okoskodásainkon'':)))
Ahogy mi sem tudjuk elképzelni annak a tudatállapotnak a valóságát,hiszen mindig szót emelünk ,értetlenkedünk,amikor valaki onnan ,,szól":)

És szerintem ez mindkét oldalról jogos,mert mindenkinek az a valóság,amiben van.
A saját szubjektív valósága,amit az éppen akkori tudatállapota határoz meg.
Más tudatállapotokban pedig más a valóság. De az embernek ez csak akkor válhat reálissá,igazzá,ha eléri azt a tudatállapotot.
Addig pedig az a ,,reális"/de mégis relatív/ valóság,amiben az ember éppen van.

Az abszolut valóságon kívül minden relatív,de ezt már ,,onnan mondják". Nekem itt és most ugye nem így van. Mert nekem mindig az a valóság,amiben éppen én vagyok:)
És gondolom ezzel mindenki így van:)