"Ha a fizikai szinten létezik az ember akkor az ego fizikai szinten jut érvényre,ha a szellemi világot tartja valóságnak akkor ott."
És ha nem egyiken vagy a másikon (esetleg a harmadikon: lelki) létezik kizárólagosan, vagy dominánsan (ha jól értettem ezt érted a létezik alatt), akkor hol az ego?
Úgy értem, ha mindhárom szinten tudatosítjuk magukat?
Csak érdekel.
Ez a valóság-dolog pedig egy kicsit talán más, mint az, hogy hol tudatosítjuk és milyen módon a létezésünket, egyébként. De ez is érdekel. :) Állítólag a végső valóság az, hogy a fizikai szint nem is létezik, legalábbis úgy, ahogy azt tapasztaljuk. Csak rezgésekben. Namármost, elég nehéz jól tudatosítani a létezésünket fizikai szinten, abban az esetben, ha az előző megállapítás igaz, hiszen csak olyan tapasztalatunk van róla, amit az elme érzékel, és ezek szerint az érzékcsalódás. :)
Kérdés 2: hogyan ne legyünk spirituálisan csapdában, ha egyszer ebből csak úgy lehet kimászni hogy az érzékcsalódást leleplezzük, ahhoz pedig éppen a fizikai szint ilyetén való felfogásának és érzékelésének a kvázi megtagadásán keresztül visz az út. Azért kvázit írok, mert nyilván nem tagadhatjuk teljesen meg, de mégis, mert meg kell tanítani ez elmének, hogy nem csak az van, amit ő tapasztalt eddig, vagy gondol, mint következtetéseket erről. Különben nem nyílik meg az újra, csak magát és a zárt világát ismételgeti.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
"Ha a fizikai szinten létezik az ember akkor az ego fizikai szinten jut érvényre,ha a szellemi világot tartja valóságnak akkor ott."
És ha nem egyiken vagy a másikon (esetleg a harmadikon: lelki) létezik kizárólagosan, vagy dominánsan (ha jól értettem ezt érted a létezik alatt), akkor hol az ego?
Úgy értem, ha mindhárom szinten tudatosítjuk magukat?
Csak érdekel.
Ez a valóság-dolog pedig egy kicsit talán más, mint az, hogy hol tudatosítjuk és milyen módon a létezésünket, egyébként. De ez is érdekel. :) Állítólag a végső valóság az, hogy a fizikai szint nem is létezik, legalábbis úgy, ahogy azt tapasztaljuk. Csak rezgésekben. Namármost, elég nehéz jól tudatosítani a létezésünket fizikai szinten, abban az esetben, ha az előző megállapítás igaz, hiszen csak olyan tapasztalatunk van róla, amit az elme érzékel, és ezek szerint az érzékcsalódás. :)
Kérdés 2: hogyan ne legyünk spirituálisan csapdában, ha egyszer ebből csak úgy lehet kimászni hogy az érzékcsalódást leleplezzük, ahhoz pedig éppen a fizikai szint ilyetén való felfogásának és érzékelésének a kvázi megtagadásán keresztül visz az út. Azért kvázit írok, mert nyilván nem tagadhatjuk teljesen meg, de mégis, mert meg kell tanítani ez elmének, hogy nem csak az van, amit ő tapasztalt eddig, vagy gondol, mint következtetéseket erről. Különben nem nyílik meg az újra, csak magát és a zárt világát ismételgeti.
Kíváncsian várom a választ.
Namaszte