Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
LilaRózsa képe
Ismerős érzés kicsit, amiről írsz. Nekem olyan formában
2011. december 11. vasárnap, 0:40 | LilaRózsa

Ismerős érzés kicsit, amiről írsz. Nekem olyan formában jelentkezett, hogy mintha csak a felső csakrákat éreztem volna, azok nagyon működtek, és emeltek volna fel a Földről. Éreztem a fénykapu közelségét, és hogy várnak rám fent. Érdekes, hogy nem én vagyok egyedül ezzel így. Akkor éreztem, mikor olyan alkalmi munkám lett, aminél a tevékenységet értelmetlennek, sőt olykor zavarónak éreztem másokra nézve (call center), pénteken volt az utolsó napom. És mikor emellett belekezdtem más, alkotó dolgokba, akkor elmúlt, visszakapcsolódtam jelenlegi életemhez. Pl. arra koncentráltam, hogy este vacsorát kell csinálni a páromnak, visszajöttem ide a fórumra, belemerültem közösségi ügyekbe, itteni rejtélyeken való gondolkodásba, tartom a kapcsolatot a barátaimmal, stb, így letisztult ez. A lényeg: bárhogy is működik ez az egész: az itteni életünknek célja van. A testünket ráérünk még elhagyni. Úgyis eljön egyszer az ideje. De nem most. :) Keressünk értelmes célokat, amikért megtestesülve tudunk munkálkodni. Még ha rossz a munkahely is, akkor is. Nekem segít, hogy pl, figyelek a természetre vagy szép földi dekorációkra. Ezt találtam még ki. Erre állást kaptam egy bizsuboltban, ami ugyan egyszerű, de sikerült olyat kapni, ami mégis tetszik, mert egész nap szép cuccok között lehet az ember, és az a munka azért nem értelmetlen, mert aki vesz ilyesmit, annak nyilván örömet szerez. És maga a látványa is az egésznek pozitívan feltölt, legalábbis én imádok ilyeneket hordani. :) Nem azt mondom, hogy legyünk anyagiasak, mert ne. Csak hogy keressünk szép célokat a földi életben, amivel örömet szerezhetünk itt élő társainknak is, magunknak is. Ha ilyen élményeink vannak, akkor először próbáljuk megfejteni az okát, miért akar lelkünk kimenekülni?