Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Michaelita képe
szembesülés felvállalásával
2011. november 06. vasárnap, 8:57 | Michaelita

Még azt tenném hozzá, az előző hozzászólásomhoz, hogy persze van "dolgunk" rendesen ahhoz, hogy ilyen csendes, nyugodt és sima legyen az életünk.

Úgy gondolom, hogy ez nem lehetne így, ha nem vállalnám fel a teljes és totális szembesülést a saját árnyékszemélyiségemmel és nem venném tudomásul, hogy mind a csendesnek, mind a nyugodtnak, mind a simának nagyon is megvan bennem az ellenpólusa is elég rendesen (de már ez sem zavar mostanra:)

Számomra úgy tűnik, hogy a lelkünknek van egy olyan alapbeállítottsága, hogy szereti megélni a szomorúságot, bánatot, önmarcangolást, agresszivitást, ellenségeskedést, harcot is. Azt azonban - ha elég tudatosan próbáljuk élni az életünket - mi döntjük el, hogy mennyi időre, vagy milyen mértékben adjuk át magunkat ezeknek az alaphangulatoknak.
Kérem Isten segítségét, hogy ezt a saját életünk feletti uralmat/hatalmat segítsen megőrízni önmagunk számára.