Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Igen, azt nagyon várom már! Egyébként nekem volt több ilyen
2011. október 08. szombat, 23:30 | Aditi   Előzmény

Igen, azt nagyon várom már!

Egyébként nekem volt több ilyen álmom is mostanában, amelyikben mindenki én voltam. Egy másik ilyenben én voltam az anya (én), a fiam, és a sofőr, akinek az autójába be akart szállni a fiam. És ebbe is belenyúltam, de meg is változtattam. Mindegyik szereplőt átéltem (a sofőrt nem tudtam beazonosítani, de nem túl jó érzéseim voltak "benne"), beszálltam az autóba, mint a fiam, átéltem a lelkesedést, majd anyaként átéltem a felismerést és a rossz érzést a történettel kapcsolatban. Megállítottam az autót, és "beszálltam" a fiamba, és kiszállítottam belőle. (az autóból)

Tudom, hogy milyen élethelyzethez kapcsolható, és milyen dilemmámhoz, egy nehéz döntést hoztam meg a fiammal kapcsolatban a nyár végén, ahhoz. Érdekes, hogy a születés álom is határozottan kapcsolható több élethelyzetemhez, és több problémakörhöz, olyanokhoz, amelyeket sikeresen oldottam meg, meg éltem át.

Azt tenném csak hozzá, amit írtál, hogy nekem az tapasztalatom, hogy az álmok egyáltalán nem csak amolyan összefoglalások, vagy summák, vagy reakciók, vagy tükrök, annak tükrei, hol tartunk, agy mire vagyunk képesek, nyitottak. Hanem mágikus természetűek, ami alatt azt értem, hogy sokszor jósolnak, akár a lelki fejlődés szempontéból is, nem csak a fizikai világ dolgait, vagy sokszor teremtőek hasonló értelemben: a tudatalatti üzen, hogy valami előtt állsz, szellemileg már előállt benned, most már csak a megvalósítás jön. Végül is ez hasonlít ahhoz, amit írtál abban az értelemben, hogy a felismerés után jön a munka, de egyáltalán nem gondolom azt, amit írtál, hogy ezek nem jelentenek feltétlenül "semmit" az életünkben. Ellenkezőleg: ezeket észre kell venni, hogy jelenthessenek valamit, pontosan azt, amit megálmodtunk! Ezek szerintem amolyan felszólítások arra, mi a dolgunk. És ha megálmodtuk azt jelenti: előálltak a szellemi feltételek, a fejlődésnek olyan pontjára értünk, amikor már észrevesszük ezeket magunkban, felnézünk a csúcsra, és már nem csak a felhőket látjuk.

Sok olyan tapasztalatom volt az elmúlt években, amikor ilyen álmok valóra váltak, egy idő múlva figyelni kezdtem rájuk, és használni őket ilyen értelemben.

Ami megjelenik szellemileg, az már gyakorlatilag megteremtetett. Az, hogy a tudatszintünk még nem stabilizálódott "odafent", szerintem tök természetes, ezért az is, hogy mindenféle álmaink vannak. Én nem foglalkozom ezzel, tudom, h mindig akkor jön az álom, amikor helye van, csak arra igyekszem figyelni, hogy észrevegyem. :)

Kérdés: milyen gyakorlat segíthet hozzá, hogy tudatosuljon bennem álmomban az álmodó teste(m)? Egyébként most jut eszembe. ezekben az álmokban az álmodó is benne van, csak nem a teste (m). Hiszen az álmodó az, aki az álom szerepeiben körbe-körbe jár, és tapasztal. Mi a jelentősége annak, hogy tudatosítjuk, melyik testben (is) létezik a fizikai világban éppen ez a tudat?

Ez nagyon érdekel.

Namaszte