azokból, amiket megosztottál velünk, hogy Magyarországon több lehetőséged lenne.
Nem csak az szól szerintem a hazajövetel mellett, hogy itt dolgozhatsz, hanem itt megtalálhatod azt az utadat az önmegvalósításban ahol kiteljesedhet a személyiséged.
Meditációval kapcsolatban, nem vagy egyedül a problémáddal. Meditálni az tud elsőre, aki ezt a tudást előző életéből hozta magával. Nagyon sok ember éveket gyakorolja, mire haladó szintre el tud jutni.
Nagyon nehezen ment az elmélyülés nekem is, az első áttörést a Hellinger családállítás adta a másodikat meg a Huszti Sanyi válaszai, miután elkezdtem járni a klubjába és más programjaira is.
A mélyülést, alfa állapotba kerülést sok embernél komoly félelmek akadályozzák meg. Aki volt depressziós annak a süllyedés élménye nem biztos hogy vonzó. A testhelyzet is nagyon fontos a gyakorlásnál, az üresség meditációhoz például ülő testhelyzet kell és egyenes gerinc, ezzel szemben a személyiség problémáinak a kezeléséhez, a tudatalatti felnyitásához a fekvő pozíció alkalmasabb a gyakorlás kezdetén.
A blokkok feloldására, a minták elengedésére nem csak a meditáció létezik, mint lehetőség. A terapeuták átsegítenek a kezdeti nehézségeken, legyen az hipnoterápia, tánc- és belső gyermek terápia, családállítás stb.
Minden embernek kell hogy legyen három biztos pont az életében, ha spirituális útra lép. Mert ez sokszor nehezebb, mint a normális szakasz a személyiség fejlődésében.
A buddhisták úgy fogalmazták meg hogy az első menedék maga Buddha, akit kívül és belül megtalálhatsz, megtapasztalhatsz. A második a tan, a harmadik pedig a gyakorlók közössége.
Nekem személy szerint ma már biztosan meg van a három menedékhelyem :-) Az első Isten, a második ez a módszer, amit a Sirály csomagokból megtanultam, a harmadik pedig az önmegvalósítók közössége.
Dönteni kell egy út mellett, de ehhez érdemes alaposan körülnézni, kipróbálni dolgokat, megismerni tanításokat és tanítókat.
A gyerekvállalás visszautasítása szerintem egyáltalán nem önzés a részedről, hanem logikus döntés. Önzés lenne viszont félelemből a pároddal maradni, ha ő viszont komolyan vágyik gyermekekre és megfosztani őt az apaság megtapasztalásától.
Meg lehet próbálni külön válni egy időre, letisztulnak a dolgok ilyenkor.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
azokból, amiket megosztottál velünk, hogy Magyarországon több lehetőséged lenne.
Nem csak az szól szerintem a hazajövetel mellett, hogy itt dolgozhatsz, hanem itt megtalálhatod azt az utadat az önmegvalósításban ahol kiteljesedhet a személyiséged.
Meditációval kapcsolatban, nem vagy egyedül a problémáddal. Meditálni az tud elsőre, aki ezt a tudást előző életéből hozta magával. Nagyon sok ember éveket gyakorolja, mire haladó szintre el tud jutni.
Nagyon nehezen ment az elmélyülés nekem is, az első áttörést a Hellinger családállítás adta a másodikat meg a Huszti Sanyi válaszai, miután elkezdtem járni a klubjába és más programjaira is.
A mélyülést, alfa állapotba kerülést sok embernél komoly félelmek akadályozzák meg. Aki volt depressziós annak a süllyedés élménye nem biztos hogy vonzó. A testhelyzet is nagyon fontos a gyakorlásnál, az üresség meditációhoz például ülő testhelyzet kell és egyenes gerinc, ezzel szemben a személyiség problémáinak a kezeléséhez, a tudatalatti felnyitásához a fekvő pozíció alkalmasabb a gyakorlás kezdetén.
A blokkok feloldására, a minták elengedésére nem csak a meditáció létezik, mint lehetőség. A terapeuták átsegítenek a kezdeti nehézségeken, legyen az hipnoterápia, tánc- és belső gyermek terápia, családállítás stb.
Minden embernek kell hogy legyen három biztos pont az életében, ha spirituális útra lép. Mert ez sokszor nehezebb, mint a normális szakasz a személyiség fejlődésében.
A buddhisták úgy fogalmazták meg hogy az első menedék maga Buddha, akit kívül és belül megtalálhatsz, megtapasztalhatsz. A második a tan, a harmadik pedig a gyakorlók közössége.
Nekem személy szerint ma már biztosan meg van a három menedékhelyem :-) Az első Isten, a második ez a módszer, amit a Sirály csomagokból megtanultam, a harmadik pedig az önmegvalósítók közössége.
Dönteni kell egy út mellett, de ehhez érdemes alaposan körülnézni, kipróbálni dolgokat, megismerni tanításokat és tanítókat.
A gyerekvállalás visszautasítása szerintem egyáltalán nem önzés a részedről, hanem logikus döntés. Önzés lenne viszont félelemből a pároddal maradni, ha ő viszont komolyan vágyik gyermekekre és megfosztani őt az apaság megtapasztalásától.
Meg lehet próbálni külön válni egy időre, letisztulnak a dolgok ilyenkor.