Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Michaelita képe
jó úton jársz!
2011. október 02. vasárnap, 9:27 | Michaelita

Egy spirituális közösségben azt tanultam, hogyha nehéz az utunk, akkor jó úton járunk, mert a nehéz út mindig felfelé és befelé vezet, a könnyű meg sehová (csak a vágyak mentén lavírozik).

Az igazi lelki út nem könnyű, de nagyon szép, és értékes belső kincseket ad a keresőnek.
Ezt a "nem tudom ki vagyok valójában" dolgot nagyon sokáig elmondhatjuk magunkról, mert minden egyes felismeréssel az derül ki, hogy "jéééé, még ezt sem tudtam" eddig! Ez ellen nem tudunk mit tenni, egyszerűen el kell fogadni.

"ha vissza mehetnék az időben, mindent másképp csinálnék" írod.
Ezt megteheted, és a lelki békéd érdekében tedd is meg!
Van a kabbalának egy nagyon egyszerű és jó módszere erre. Képzeletben, gondolatban többször (amennyit a lelked kíván) felülírva kell elképzelni a szituációt. Ugyanis az emlékezet sem teljesen jól működik, hanem csak szelektíven, azt jegyezve meg, amit akarunk.
Márpedig ha önmagunkat hibáztatjuk, akkor önbüntetően, s egyoldalúan tároljuk el a régi információkat. Holott nem történt több, mint hogy az adott időben, az adott helyzetbe - valamiért, bármiért - ennyi telt tőlünk. Azóta változtunk, fejlődtünk, talán mai fejjel már nem is úgy csinálnánk, mint akkor.
Ha pedig átszínezzük úgy a múlt történését, ahogy az szerintünk a legjobb lett volna, akkor nem történik más, minthogy elfogadjuk a megtörténtek valóságosságát és a lelkünk mélyén elfogadjuk az ott és akkor betöltött helyzetünket, szerepünket, elfogadjuk önmagunkat.
Minél nehezebb önmagunkat rákényszeríteni arra, hogy elképzeljük a legjobb megoldást, sajnos annál inkább hajlamosak vagyunk az önbüntető magatartásra (ezt sajnos tapasztalatból írom és egyben hála Istennek, hogy már tudok erről a hajlamomról:)