Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Szerintem is azok a dolgok a pókháló, amelyek megkötöznek, a
2011. szeptember 06. kedd, 1:25 | Aditi

Szerintem is azok a dolgok a pókháló, amelyek megkötöznek, a szabadságunkat elveszik (ez persze csak látszat, de valóságnak éljük meg). Ezek minták, amiket örököltünk, sémák, félelemek, ragaszkodások.

Energetikailag érzelmi és gondolati csatornák, amelyeket hagyunk magunkra csatlakoztatva lenni, befolyások, hatások, amik észre sem vesszük és irányítanak. Elgondolások, vélemények, ítéletek az életről, magunkról, másokról.

Illúziók.

Ezen kívül pedig szerintem nagyon egyszerű okból félhetünk a pókoktól, meg attól, hogy ránk másznak: a haláltól való természetes félelmünk miatt.

Hogy miért pont a rovarok meg a pókok azok, amik ezt ilyesfajta intenzitással váltják ki, arról csak azt tudom gondolni, hogy amolyan kicsi, megfoghatatlan lények, nagy hatalommal (gondolok itt a csípésre, méregre). és bár nem mindegyik elég erős ahhoz, hogy valóban el tegyen láb alól minket, egy is elég, illetve az, h ezt tudjuk. és azt, hogy ezek annyira ösztönös és vad lények, hogy nincs esélyünk, ha beindítjuk akárcsak véletlenszerűen is a védekező, vagy támadó funkciójukat. hacsak nem elég kicsik és mi elég gyorsan tudunk kikerülni a mezőjükből. (De egy ugrabugráló madárpókfélénél pl. ez nem lehet olyan egyszerű...)

A kollektív tudatban/tudattalanban is benne van ez, és állítólag még lehetnek benne olyan ősi emlékek, amelyek olyan időkről szólnak, amikor az ember még sokkal kiszolgáltatottabb volt a természetnek és hasonló lények valóban pusztították sorainkat. Erről nem tudok vallani, mert nem kutakodtam utána mediben, valahogy nem érdekel, hogy volt....:)

Én egyébként emlékszem, hogy gyerekkoromban nem féltem a pókoktól. Ahogy a darazsaktól sem, stb. Szerintem ennek az egésznek egy nagy része tanult, vagy a tudatalattiból felélesztett.

És arra is emlékszem, amikor az első horrorban láttam egy óriáspókot, és elkezdtem röhögni.... mert annyira valószerűtlen volt, pedig fiatal voltam, és a film elég erős volt. De azt hiszem a tiszta lélek tudja mik ők valójában: állatkák, akiktől semmi félnivalónk nincs. :)

És arra is emlékszem, amikor egy másik horrorban ellepte egy házat egy csomó mérges pók, és az egész arról szólt, hogy mennyire halálosan félelmetesek ezek a lények.

Na, ezért félünk, alapvetően, és ez ennél nem igazán bonyolultabb. (szerintem)

(Amúgy ez volt kb az össze horror, amit láttam :) )

Namaszte