Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Igen: azt hiszem akkor kezdtem el járni az utam, a belső utam,
2011. július 28. csütörtök, 23:48 | Aditi   Előzmény

Igen: azt hiszem akkor kezdtem el járni az utam, a belső utam, amikor elengedtem a külső dolgokat és mégis, egyúttal rádöbbentem, hogy elfogadván azokat, fogom tudni csak élni az életem. Még ha okozatok is. Még ha a problémáim okozója is. Még ha a múltbeli gondolkodásom s teremtésem, tudatlan teremtésem eredménye is. Még ha most is teremtem még tudatlanul, és ezt időnként végre észreveszem. Még ha a családom "karmái" is. Még ha rádöbbentem, hogy valójában nem is akarom az életemben.

Ezt tettem a műtét előtt: elhatároztam, hogy akárhogy lesz is, és bármennyire lehetetlennek tűnt is számomra, a magam útját fogom járni, és ha bele kell halni, akkor legalább tiszta lélekkel teszem. És elfogadva azokat a dolgokat, amik jelen vannak az életemben éppen, úgy, ahogy jelen vannak. Elengedtem a dolgokat és elfogadtam - egyszerre.

Szerintem az ego dolgaival ezt lehet tenni, hogy megszelídüljön. Elengedni, vagyis felismerni, és meglátni, hogy valójában nem azt akarjuk élni, mert az valami nem valóságos, hamis dolog, tévedés, illúzió, és elfogadni, hogy jelen van a hatása és mindaz, amit teremt és elfogadni a teremtéseit, szeretettel, tudván, Mi, nem függünk tőle. Biztonsággal elfogadhatjuk annak, ami, mint ahogy minden mást is a világunkban.

megengedem a világnak hogy olyan legyen amilyen, és nem teszem ettől függővé a boldogságom.

Ez egy hatalmas felszabadulás.

Szerintem az a megvilágosodás, amikor minden pillanatban ebben a felszabadult állapotban tudunk lenni. :) Bármi történik.

Mindent látunk, és mégsem nyúlunk utána, semmilyen OKBÓL.

Az ego szerintem nem felesleges szűrő, mert ennek a szűrőnek a meglátása, és megszelídítése, elfogadása, és felolvasztása tanít meg minket tudatosan olyanná lenni, amilyenek valójában, belül, tiszta lélekkel vagyunk.

A lélek szerintem nem vágyik az egótlanságra, mert csak az egó vágyik bármire. A lélek természetes alapállapota a tisztaság, egy olyan állapot, amiben ha vannak is töltések (hiszen attól színes az élet, az áltélésektől), ezek nem akadályok, nem azonosulások többé, hanem tudatosan megélt, használt és hasznosított energiák. és akik azt mondják szükség van ez egóra az élethez (több "irányzat" képviseli ezt, azok szerintem ezt értik alatta.

Állítólag van a tudatosságnak egy (nagyon magas) szintje, amiben a lélektest tiszta, az aura tiszta, mert a gondolatok és érzések, amik átsuhannak rajta, csak addig maradnak és csak azok, amikre éppen szükség van. De az illető alapban , bármikor a gondolattalanság és teljes tisztaság állapotába képes visszatérni, az egótlanság állapotába. Ugyanakkor tudatosan használja és "gyártja" az érzéseket, töltéseket, mert amíg testben van és esetleg feladata is van (akár tudatosan választott), akkor átél, és valószínűleg át is akar élni. De már máshogy, azonosulások nélkül.

Namaszte