Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Gondolom az a cél, hogy a kislány ne ringassa magát hiú
2011. július 25. hétfő, 16:30 | szildiko1   Előzmény

Gondolom az a cél, hogy a kislány ne ringassa magát hiú reményekbe. Sajnos, minden jó szándékunk ellenére ez szinte lehetetlen, a gyerekek legtöbbször reménykednek abban, hogy a szüleik újra együtt lesznek. Ez gyakran olyan mély remény, hogy ők maguk sem ismerik el.

A legtisztább megoldás az, ha az apa beszélne erről a gyerekkel, még ha nem is emlékszik (vagy nem akar) emlékezni rá. Nem arról, hogy a lányka rosszul emlékszik, hanem arról, hogy mindketten sajnáljátok, hogy így történt, nem így akartátok, de sajnos az élet ezt hozta. És tudja, hogy a gyerek álma ....., de ez már nem fog bekövetkezni. Szeretitek egymást, mint barátok, de nem úgy mit férj és feleség. Valami ilyesmi. Sőt, akár ketten is ott lehettek, de az apa beszéljen elsősorban, mert ezt ő "szúrta" el.

Ha nem hajlandó, akkor végső esetben te is beszélhetsz lánykáddal, de mindenképpen úgy, hogy: apa akkor így gondolta, így szerette volna, nem számított rá, hogy másképp fog alakulni az élet. Tudom, hogy nehéz és fájdalmas, még szerencse, hogy ő már nagylány, és .....stb
Mondhatsz példát is: emlékszel, amikor azt terveztük, hogy elmegyünk az állatkertbe, mert nagyon szerettük volna, de eleredt a zápor, és úgy alakult, hogy végül itthon kellett maradnunk, Erre sem számítottunk, mint ahogy ....stb, stb.

Az nagyon fontos, hogy se a gyerek ne tartsa hibásnak magát - nemrég beszélgettem valakivel, aki azt mondta: "akármi történik, gyerek mindig vádolja önmagát"- (ezt valahogy gyengíteni kell,) és mást se hibáztasson. Ők elhiszik,hogy így alakult, és ha ezt hitelesen tudod kommunikálni - vagyis te sem okolod sem magadat, sem a volt férjedet, akkor ez átmegy, a gyerek elfogadja, és megnyugszik.
Így történt, és kész.

Lehet, hogy a kislány sírni fog egy darabig, de ha megfelelő volt a kommunikáció, akkor hamar elfogadja a helyzetet. De előbb neked kell ezt megtenned.

Pusz.