Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Hatar Beatrix képe
Mások
2009. június 09. kedd, 23:00 | Hatar Beatrix

Pici koromtól fogva részem a spiritualitás.Emlékszem ovis voltam mikor elvonultam és elmélkedtem sütött a nap,odarohant hozzám egy copfos kislány piros lapáttal a kezében.Majd megkérdezte jövök e homokozni?
Ránéztem és nem értettem mit akar miért akar homokozni mikor meditálhatnánk is.Feleslegesnek és értelmetlennek találtam ezt a homokozos dolgot. Ő nagyon boldog volt. Mérlegeltem majd megvontam a vállam és abba hagytam az ovi udvarán folytatott meditációmat.És utána rohantam.Bár kicsit szomorú voltam.Hisz üres volt és értelmetlen számomra a homokozás.(Megnyugtatlak később már élveztem:-))
Valahogy gyorsan rájöttem nem beszélgetek ilyen dolgokról,mert úgy éreztem nem értenék amit mondani szeretnék.Így megtartottam magamnak!Sőt tisztában voltam vele ha elmesélném mit látok és érzek hülyének néznének.Így alkalmazkodtam,hallgattam és nem beszéltem.De attól még tudtam,láttam és éreztem,másképp láttam dolgokat mint az emberek nagy többsége.
Nőttem,nőttem és szép lassan el kezdtek csordogálni az életembe a tudatossággal foglalkozó emberek.
Nem kerestem őket jöttek:-))És egyre többen lettek:-)))))))))
Hálás voltam,hogy léteznek,hogy vannak.Hisz már nem voltam olyan egyedül.
De olyanok közt nőttem fel akik nem jártak ezen az úton így hamar megtanultam velük élni.
Nem akartam,hogy olyanok legyenek mint én,nem akartam olyan dolgokról beszélni velük amiket nem értenének.
Elfogadtam őket és beszélgettem velük arról amiről tudnak.És ez ma is így van.
Nem akarom őket megváltoztatni.Beszélgetünk arról amiről tudunk.:-))