Milyen típusú masszázst kedvelsz?

Ne keverd össze az analizálást és a tudatosítást! Tudatosítás az, amikor nem csak megérted a vizsgált (analizált) dolog működését, összefüggéseit, hanem el is fogadod azt. Ha ezt sikeresen műveled, akkor nem okoz feszültséget, feltorlódást, mert minden amit vizsgálsz, tökéletesen a helyére kerül az elfogadásod által.
Őrült módjára mindent analizálni teljesen felesleges és káros is lehet, hiszen az analizálással csak az okot látod meg, de ha nincs utána elfogadás, akkor idővel megkattanhatsz a felgyülemlett információ terhe alatt.
Ellenben a tudatosításnak van értelme, akármennyit is végzel belőle. Ha mindig csak annyit próbálsz tudatosítani, amennyit az élet eléd tol, akkor jut elég időd az élet élvezésére is!

Ildikó és a Te szavaidból is azt vettem ki, hogy úgy látjátok, mintha a tudatosítás elvenne az élet élvezésének idejéből. Nos, ez pontosan így van.
De egyrészt, ezzel a veszteséggel jobban járunk, mintha nem fordítanánk rá időt:
Képzeljük el, hogy egy gyönyörű tájon utazunk át autóval, amelynek az ablakai mocskosak, emiatt nem látjuk olyan szépnek, tökéletesnek a tájat, mint amilyen. Vajon időpocsékolás-e megállni és lemosni az ablakokat, hogy utána minden percben élvezhessük a szépséget?

Másrészt, úgy le vagyunk maradva a tudatosításban, hogy emiatt már az életünk kényszerít a hátrány felszámolására.
Olyan ez, mint amikor a diák egész évben nem tanult, ezért a tanára év végén megbuktatja. Diákunknak hiába jött el a nyár, a pihenés és szórakozás ideje, ha nem akar évet ismételni, akkor kénytelen a nyarat tanulással tölteni. Mindez nem a tanár hibája, hanem a diáké, aki a tanulásra szánt időt nem tudatosítással, hanem henyéléssel, bambulással töltötte. Mit tennél az Ő helyében? Tanulnál nyáron is, vagy a strandon élveznéd a napsütést?

Azért "kell" tudatosítással foglalkoznunk, mert ezzel a módszerrel tudjuk hatékonyan megtisztítani elménket a zavartól, tévedésektől és hazugságoktól, amelyek miatt a jelenben nem látunk tisztán, amiért rossz döntéseket hozunk és szenvedünk.
A tudatosítás ugyan időigényes, de nem kikerülhető! Ha helyette ugyanúgy élsz, ahogyan eddig, akkor csak olyan mértékben tudod élvezni az életet, mint amennyire eddig képes voltál rá. A több tudatosítás, nagyobb tisztasághoz, az pedig több élvezet befogadásának képességéhez vezet. - ez lehet az ego motivációja ebben a folyamatban.

Joggal merül fel a kérdés:

Kell-e tovább tudatosítanod, ha már elég jól érzed magad?

Ha az élet nem kényszerít rá, akkor nem szükséges. Az életed úgyis jelzi, ha tovább kell menjél az úton. Ad elég időt a pihenésre, az elért sikerek élvezésére, de a tanulásra, tudatosításra is.

Viszont vannak, akik szívesen gyakorolnak akkor is, amikor ráérnek. Ezek a stréberek ebben lelik örömüket, élvezik, ha még tovább fejlődhetnek, ha minél több dolgot helyre tehetnek önmagukban. Ők már belülről vágyják a rendet, a tisztaságot, és nem külső eszközökkel kell rákényszeríteni őket a tudatosításra. Ez egy másik szint. Nem az egojuk vezeti Őket, nem az élvezetekben, az élet élvezésében látják a fő motivációt, hanem a lelkük vágyja a totális hazatérést, ezért nem nyugszanak.
Mindenki érzi, hol tart, cselekedjen az szerint!