Milyen típusú masszázst kedvelsz?

nagyon fontos hinni a pozitív dolgok teremtésében. Amiről Te beszélsz Sanyi az már nem hit, hanem tudatosság. De messzi és rögös az út odáig :-)

Nekem az első félelem befogadó gyakorlatot, gyökér okra csak fél éve sikerült először megcsinálni. Nagyon nehéz gyakorlat, mert az egó ellenállását teljes mértékben el kell engedni, mert ha ez nem sikerül száz százalékosan, nem feldolgozzuk a félelem tárgyát hanem helyette beteremtjük.

A Titok, a pozitív dolgok teremtése nagyon sok embernek, köztük nekem is sokat segített abban, hogy legyen hitem abban, hogy hatással tudok lenni a dolgok menetére, hogy számomra nem csak zsákutcák léteznek.

Eljön persze az az idő, méghozzá elég hamar, amikor szembesül az ember azzal, hogy a beteremtett dolog minden esetben materializálódik, viszont csakis a tudattalanban lévő tanulni valók által megszabott pályán. Azokat a negatívnak címkézett életeseményeket, érzéseket, személyiség jegyeket stb amit az egó elfojt, megtagad előbb utóbb meg kell tapasztalni. Vagy az életben, vagy meditációban. A Teljességhez vezető úton minden be kell fogadni, mindennel eggyé kell válni.

Sok ember aki használja a Titkot, az életminőségének a romlásáról számol be, a Secreten van is erre egy szavazó lista. Pedig a romlás esetében arról van szó, hogy megmutatja a törvény mi az, amit ha befogadtunk és megtapasztaltunk, amivel szemben az összes ellenállásunkat felszámoltuk, akkor és csakis akkor válik szabaddá a pálya a pozitív életminőségek bevonzásához.

Gyakorlati példa, hogy a siker arrogánssá tesz. Amíg ezt a tulajdonságot a személyiség ki nem növi, addig nincs az a teremtő gyakorlat ami megvédené attól, hogy el ne bukjon.

Annak ellenére, hogy mindezeket tudom, tovább használom a teremtő gyakorlataimat. Egyrészt amikor a tehetetlenség és a kétségbeesés érzését nem tudom befogadni. Létezik egy idegrendszeri-energetikai képesség, mennyivel tud az ember megbirkózni anélkül hogy a pszichiátrián ne kössön ki. Tudni kell azt a határt és tiszteletben kell tartani. Akkor a Titok kihoz a gödörből, de tudom, hogy csak időt kapok az erőgyűjtéshez, a feladat mindig megvár.

A másik pedig, hogy olyan szórakoztató. Mint egy játék. Kedvenc gyakorlatom ajándékok és meglepetések bevonzása. Helyesbítek, a belső gyerek játéka ez :-) Bármilyen kicsi és nagy dolgot szeretnék, felidézem a múltbeli sikereket és tíz percig a rezgésében tartom magam. Utána megengedem az Univerzumnak hogy bármilyen formában megnyilvánuljon. De nagyon komoly eredményeket értem el így a totális elszigeteltségből, kapcsolatai függésből való kitörésre.

Szóval úgy foglalnám össze a fentieket, hogy a Titok lehet egy átmeneti segítség, egy nagyon jó tanítómester, vagy egy játszópajtás, rajtam múlik mire használom. Csak el kell fogadni az összefüggéseket :-)