Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Kedves Kirpaat! Volt egy-két mondatod,amihez leírnám azt,amit
2009. június 08. hétfő, 17:43 | mareta (útkereső)

Kedves Kirpaat!

Volt egy-két mondatod,amihez leírnám azt,amit gondolok első megérzésből,ha nem haragszol?!

"Ez nagy fájdalmat okoz, amiről ugyan beszélünk" lehetséges,hogy ebben a szituációban nem arról kellene beszélnetek,ami Neked okoz fájdalmat,mert onnantól kezdve nem rólatok,róla szól a kapcsolat,hanem rólad. A TE fájdalmadról,a TE igényeidről. Mivel te vállaltad,hogy egy párt alkotsz vele,és ragaszkodsz is a bizonyos személyhez,így segíthetsz neki feloldani a problémát. Azokat a blokkokat,gátakat és nyomásokat,amelyek most ráültek a kapcsolatotokra,vezessétek vissza a párod gyerekkoráig egészen,a párodnak a szüleivel való viszonyához,és a szülőknek az egymáshoz való viszonyához..Kezdjétek el átrágni és újraélni az életét,és minden egyes negatív élménynél,minden egyes rossz beidegződésnél,vitánál álljatok meg,hagyd,hogy előjöjjenek belőle az érzések,élje át még egyszer ugyanazokat a fájdalmakat,majd felnőtt fejjel mesélje el Neked a párod,hogy akkor szerinte mi miért történt.. Próbálja meg a szüleit kívülálló emberként,egy lélekként kezelni,és mondja el,hogy mi az amit ő másképp csinált volna... Nagyon fontos az is,hogy az ő szüleinek az egymáshoz való viszonyát is próbálja meg értelmezni magában,mert az ember a szülőktől kapott mintáit viszi bele egy párkapcsolatba,és ha nem tudatosodnak benne dolgok,akkor előfordulhat,hogy a szülei hibáit is ismételni fogja..
Te ebben partner lehetsz neki,és fel tudnátok ezzel oldani a blokkokat.. (Kifejezetten A mennyei prófécia gyakorlati útmutatóját tudnám nektek erre ajánlani,ha még nem olvastátok,nem csináltátok..)

"sokkal fontosabb számára a szülői ház, és a testvére, mint én és a gyerekeim, pedig ez lenne az ő célja is" Ez lenne az ő célja is? ez kicsit kisajátítóan hangzik.. Hagyd őt,engedd.. lehetséges,ha most sikerülne is Neked Őt otthonról kirángatni,rosszabbul végződne,mintha várnál egy kicsit.nem biztos,hogy itt van ennek az ideje..Hagyd,hogy a saját tempójában dolgozzon önmagán,ha tudsz annyira türelmes és toleráns lenni,és ha valóban annyira szereted.. Hagyd Őt,és segíts neki,engedd el a te problémáidat,igényeidet,most ne az legyen a középpont.. Persze mind ezt tényleg csak,akkor ha nagyon ragaszkodsz hozzá.

"megadatott ez a hatalmas boldogság nekem/nekünk. Csodálatos érzés igaz szerelemben élni, és ezt érezni" Valóban egy csodálatos dolog az ember életében. Főként ha megtanulod mi az: feltételek nélkül szeretni és elfogadni.. FELTÉTELEK nélkül.. A szerelem egy érdekes dolog,pont olyan változó és múlandó,mint minden más dolog az életben..Mit jelent az számodra,hogy igazi szerelemben élsz? Szerelmes vagy,mert Veled van a másik,úgy érzed,hogy kiegészítitek egymást,és hiányzik,ha nincs melletted stbstb..? VAAGY? Szerelmes vagyok: belőlem sugárzik az életöröm, a szerelem,jól érzem magam a bőrömben,amit a társam is érez,és ezt a hatalmas nagy szeretet én megosztom vele..Nem elveszem tőle,megosztom vele,adok neki és ez által kapok is. Szerelmes vagy,mert van melletted egy ember,aki a mag valójában egy csodálatos teremtmény,mint mindannyian ezen a földön,és mégis el tudod őt fogadni? Feltételek nélkül? Vannak hibái,biztosan,mindenkinek van.Amikor azt mondod,hogy szereted,őt szereted vagy azt az embert szereted,amivé akarod változtatni? mert akkor ő már nem az,ő csak egy ideája az egodnak.. Ha tényleg szereted,és ennyire ragaszkodsz hozzá,akkor engedd el,fogadd el,éld meg ezt a mostani helyzetet úgy,hogy közben el kezdtek építkezni..
Ha legalább már Te látod,hogy mi a problémája a Párodnak,és tudatában is vagy,az már egy lépés előre,csak nem mindegy,hogy hogyan viszonyulsz ehhez.
Nem mindegy,hogy haraggal,segítőszándékkal és szeretettel.. Ezen szerintem érdemes elgondolkozni.

Nekem ez volt a véleményem arról,amit írtál,remélem nem bántottalak meg semmivel sem,és bízom benne,hogy úgy alakulnak a dolgaitok,hogy az külön-külön mind a kettőtöknek a legjobb legyen!

Szép hetet!