Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Michaelita képe
ami bennem lejátszódott
2011. július 07. csütörtök, 13:04 | Michaelita

Először is az értetlenség jött elő nálam, hogyha gondjaitok van egymással azt miért nem lehet emberi módon lelevelezni... ekkor rádöbbentem arra, hogy nincs miért írnom és jobb, ha nem kifelé kommunikálok, hanem befelé, mert ebben a tükörben megláttam azt, hogy sajnos bennem is vannak olyan hangok, amik nem tudják emberi módon kifejezni magukat. Rájöttem arra, hogyha ezt hagyom feljönni, akkor a következő lépés, már emberi módon kifejezhető.

Értetlen voltam amiatt is, hogy mi tart annyira fogva valakit (az okot utólag megtudtuk), hogy nem látja át/be, hogy két különálló személynek mennyire mások a személyiségjegyei.
Ez ráadásul rosszul is esett, mert én mindanyiótokban tudom látni azt a sok befolyás alatt lévő embert, akinek az embersége nagyon is fényesen tud csillogni, ha hagyja önmagát szabadon, gátak nélkül megnyilvánulni.

Amikor kiderült, hogy mi a probléma oka - köszi érte Claryssza kérdésének és Évi kommentjének - akkor azt vártam, hogy végre a belátás helyreigazítja a dolgokat. Tehát itt elvárás volt bennem rendesen Mindegyikőtök!! felé.

Majd ez nem történt meg és ez már nagyon zavart és értetlenséggel töltött meg, amikor is érzelmi manipulációt alkalmaztam, hátha ettől helyrebillen az egyensúly. Tehetetlenül és értetlenül kimentem a Duna-partra esti napfürdőzni, friss levegőt szívni. Csodálatos volt a lemenni készülő nap látványa a Gellért hegy fölött. S itt a természetben helyrekattant bennem valami, hogy miért is nem hagyom hogy történjék az, aminek történnie kellene és miért nem fogadom el a dolgokat úgy, ahogyan vannak?
Ekkor döbbentem rá, hogy nem beleavatkozni kellett volna a levelezésetekbe, hogy közöttetek helyreálljon a béke, hanem átélnem kell a félelmet, hogy mi történhet, ha két vagy több ember összecsap. Nos, a mélyből véres képek jöttek a tudatom látómezejébe. Majd el is tűntek onnan, a maguk rendje-módja szerint. Jött a felismerés, hogy Titeket szerettelek volna megóvni valamitől, ami pedig csak az én képzeletemben volt a veszekedéshez társítva.
Köszönöm Nektek hogy a tükreim voltatok és köszönöm saját magamnak, hogy volt bátorságom szembenézni a saját képzeletem mélyén megbúvó képpel.

Egy szép idézettel találkoztam, amit most megosztok Veletek (én sokat tanulok ezekből az idézetekből és sokszor segítenek tudatosítani, hogy az élet által elém hozott problémákat hányféle nézőpontból lehet szemlélni)

"Mindig azt reméljük, hogy valaki más tudja a választ. Valahol máshol jobb lesz, valamikor minden jóra fordul.
Az igazság az, hogy senki sem tudja a választ. Sehol sem lesz jobb és minden úgy fordult, ahogy fordulnia kellett. A választ magadban keresd, Te tudod ki vagy és Te tudod mit akarsz." (Lao-Ce)