Ahogy mondod: csak a nézőpontok, vagyis az utak milyensége a különböző. A megélések, egy kicsit a sorrendiség, de ez szerintem is így van jól. Csinálunk itt, ahol élek egy Waldorf -iskolát. Nem tudom, ismered-e a szellemiségét, csak annyit mondok róla, hogy a legtudatosabb mind közül, ami fellelhető. Ott éppen az a tapasztalatom, hogy bár az emberek és az útjaik nagyon különbözőek, a nyitottság és a tanulás és a szeretet megismerése, megélése iránti igény abszolút közös nevezőre hoz! És ez csodálatos megélés! Egyébként egyben egy újabb válasz a topikra... :) Hiszen a tudatossági szintünk is más és más ott is... gyakoroljuk az elfogadást, a megoldások, a fejlődés lehetőségeit, és közben egy olyan iskolát alapítunk, ahol a gyermekeinknek is ezt tanítjuk...
Egyébként jó játék volt ez a "labdázás a gondolatokkal", és jól példázza a felvetett témát... :)
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Kedves Beatrix!
Ahogy mondod: csak a nézőpontok, vagyis az utak milyensége a különböző. A megélések, egy kicsit a sorrendiség, de ez szerintem is így van jól. Csinálunk itt, ahol élek egy Waldorf -iskolát. Nem tudom, ismered-e a szellemiségét, csak annyit mondok róla, hogy a legtudatosabb mind közül, ami fellelhető. Ott éppen az a tapasztalatom, hogy bár az emberek és az útjaik nagyon különbözőek, a nyitottság és a tanulás és a szeretet megismerése, megélése iránti igény abszolút közös nevezőre hoz! És ez csodálatos megélés! Egyébként egyben egy újabb válasz a topikra... :) Hiszen a tudatossági szintünk is más és más ott is... gyakoroljuk az elfogadást, a megoldások, a fejlődés lehetőségeit, és közben egy olyan iskolát alapítunk, ahol a gyermekeinknek is ezt tanítjuk...
Egyébként jó játék volt ez a "labdázás a gondolatokkal", és jól példázza a felvetett témát... :)
Sokat tanultam. Köszönöm!
Sok sikert!
Aditi