Hogy vagy Istennel?

Nekem ez jut eszembe, ahoyg megismételted itt a blodod témáját:
"Ugyanis ha igaz az idézet, és a megvilágosodás keresése csak arra való, hogy pótolja a szüleink hiányát, akkor szüleink szívünkbe fogadásával "elvész" a keresés igénye"
A hiány szó, és hogy annak a pótlása miatt keressük, ahoyg itt leírtad, az ezt juttatja eszembe:
A megvilágosodás keresése szerintem nem a szüleink hiányának a pótlása miatt van (szerintem a szüleink csak kettő abból a sok emberből, akivel kapcsolatunk van és lerendezni/megélnivalónk van jelen életünkben, persze kiemelten fontosak), de a hiány és annak a pótlása az nagyon jó szó. Szerintem is egy hiányt akarunk pótolni, de az sokkal inkább Istennel való egység, egységérzés, és szerintem az összes töbszázmillió egyéb lélekkel nemcsak a szüleinkkel is az egységérzés hiánya az (az is benne van tehát), ami errefelé vezet, hogy arra törekedjünk/próbálkozzunk hogy abba visszakerüljünk.
Azaz ugyanazt gondolom, amit a legelején is leírtam, amin volt, aki kiakadt, hogy bizony nemcsak a szüleinkkel van elrendeznivaló, helyretennivaló, tehát attól nem szűnik meg a teljességre/megvilágosodásra sb való igény, mert annyi minden más is van hátra odáig.