Hogy vagy Istennel?

Igazán nagyszerű, hogy nem haragudtál a szüleidre, és a velük kapcsolatos negatív eseményeket a magad javára tudtad fordítani. Így neked bizonyára könnyű volt elmondani a blogomba leírt mondatokat, és ezzel a szívedbe engedni a szüleidet. Igaz?
Mert nem csak azoknak az embereknek segítség ez, akikben tüskék vannak, hanem mindenkinek. :))

De mindenkinek azt tudom mondani, ne higgyenek el nekem semmit, próbálják ki!!

Az elég nagy tévedés, hogy az áldozati szerep szörnyű, és nehezére esik az embernek. Nem, egyáltalán nem. Az öngyilkos terrorista is önként, boldogan hajt bele a bombával teli autójával különböző épületekbe. Mert az eszme, amiért ezt megteszi, számára sokkal értékesebb, mint néhány emberélet.

De maradjunk a hétköznapoknál. "Feláldoztam az életemet a családomért"-hallhatjuk panaszkodni az ismerősünket. Sokszor panaszkodni. De nem szabad "bedőlni" neki, mert ha mélyre ásunk, bizony büszkeséget találunk, mert ő képes volt háttérbe szorítani a saját érdekeit, és mások boldogulását elősegíteni. Ez okozott neki örömet, és sokkal nagyobbat, mint ha mondjuk tanult volna (Az más kérdés, hogy később ezt megbánhatja, mert valójában egyik családtag sem szereti, ha a másik feláldozza magát,- többet ad, mint kap, ez elégedetlenséget szül,- és ugye később ezt a másik orra alá is dörgöli. De ez egy másik téma)

Mindig mindenki áldozatot hoz. Valamiről le kell mondanunk valami érdekében. És általában úgy választunk, hogy abban a helyzetben mi nekünk a legjobb. Lehet, hogy némelyeknek megint szörnyűséget fogok mondani, de még ha kívülről áldozatnak is tűnik az amit teszünk, valójában saját magunkért tesszük.

Csak a gyereknek veszek csokit, (többre nincs pénzem) pedig imádom - áldozatképpen lemondok róla? Nem, sokkal nagyobb boldogság látni csillogó szemét, amikor megkapja, és figyelni majszolását (Na jó, egy kockát kérek:))

Szóval az áldozati szerep a látszat ellenére igenis örömmel is jár.

De megint azt mondom, ne hidd el. Csak egyszerűen kérdezd meg magadtól,
- "Mit kapok attól, hogy ezt vagy azt teszem? (pl. Önzetlennek érezhetem magam, ...
- Mit nyerek vele?.... nő az önbizalmam)
- Mi baj lenne, ha nem tenném? (pl. nem mondhatnám el, hogy jó anya vagyok. De így, hogy vettem csokit a gyereknek....ráadásul voltam olyan bátor, hogy a párommal is szembeszálltam.....Nos, ezért már érdemes volt :)) )