Hogy érzed magad az életedben?

"Amikor elengedünk mindent, de mindent, még az egészséget is, az ételt, a párkapcsolatot, a gyermekeinket, az anyagi javainkat, a tudásunkat, a vágyainkat, és a félelmünket is, és átadjuk magunkat a Mindenség erőinek, elengedjük az életünket, azt sem bánjuk, ha elmegyünk, de mégsem vágyunk arra, hogy elmenjünk, azt is felajánljuk, és közben vállaljuk azt, ami megmarad, nos akkor találjuk meg önmagunk."
Én kiegészíteném a saját tapasztalatommal: Amikor elengedünk mindent, azt is, hogy meghaljunk...
Na, nekem épp azt kellett elengedjem... Szóval valahol így kellett pont önmagam megtartani, nem elengedni. És most még nem tudom, mennyire tartósan sikerült ez...
Beletelt egy évbe majdnem. És amikor ez megtörtént, persze kitartó és sokfelől jövő segítséggel, akkor történt meg az, hogy jött olyasvalami, ami segíteni fog. Mert asszem én is folyton pont azt adtam fel, ami pont az én életemről szólt, és minden mást csináltam, ami viszont baromi nehéz volt, és ezt, amikor fel is jött, gyorsan annyira elástam magam elől, sikeresen, hogy csak így, ezen az áron tudott esélyt kapni hoyg előjöjjön... És mégcsak a csücskét látom maximum. Szóval nincs megoldva még...
Szóval, fehercsongor, önmagadat nem tanácsos elengedni, mert így járhatsz... Pont azt kéne megtalálni inkább... Bár másoknál nem hinném, hoyg az lenne, mint nálam, hoyg annyira nincs meg...

U.i.: kár hogy ilyen szép sugárzó képet én nem tudok feltenni magamról... :-) Mármint ez Aditinek szól :-)