Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Az a nagy egész, aminek a részei vagyunk, ugyanúgy fejlődik, és
2011. június 09. csütörtök, 22:20 | Aditi   Előzmény

Az a nagy egész, aminek a részei vagyunk, ugyanúgy fejlődik, és tágul, a tudatosságnak további szintjei vannak a földi létezés elengedésének tudatossága felett. Nem anyagi, másféle természetű létesben, más síkon, más törvények szerint folytatódik a létezés.

De ez valójában nem időben és térben (földi lét "után", meg szint "felett"), értendő, hanem a tudat szintjeiben, aminek egy spektrumát (az emberit) most is szabadon bejárhatod, képességeid szerint. Élheted az ösztöneid, irányítatlanul egy egy helyzetben, az egód, az indulataid (jót és rosszat), vagy a finomabb énjeid, a szerelmet, a bátorságod, a tudatosan irányított , vagy a finom energiákat, a szeretetet, a tiszteletet, a hálát....stb. Ez egy felfelé menő skála volt.

Tágabb értelemben a gyíknak szűkebb tudata van, mint a tigrisnek, és az Univerzum manifesztálja ezeket "egymás tetején", valójában egyszerre, egyetlen pillanatban, pontosabban abban sem, mert a Tudat számára nincs idő.

Az ember számára legmagasabb tudatszint elérése következtében beléphet a következőbe, ami az ember számára az ismeretet jelenti, a megélését, megismerését ennek a tudatszintek miben átalakul. Ez a kiváltsága az embernek, ő megismerheti ezeket és tudatosan élheti, szemben a többi élőlénnyel itt a földön, amik csak vannak, manifesztálják a Mindenség összes tudatszintjét, ami a földi létezés spektrumába belefér.

Bizonyíték?

Számomra elég bizonyíték volt az a változás, amin keresztülmentem az elmúlt öt évben tudatilag.

Most, hogy megkaptam az egészséges májat, kívülről megfiatalodtam, és kezdek visszatérni a gyermek-énemhez, tegnap 12 évvel fiatalabbnak néztek, mint amennyi vagyok, de közben olyan hihetetlenül óriási változáson mentem át a tudatosságomban, mintha nem is ugyanaz az ember lennék. Pedig igen, mert én csináltam, pontosabban elfogadtam az élet felszólítását a változásra, és bár megszenvedtem, és megküzdöttem, de sikerült.

A két tudatállapot között ég és föld különbség van, és az egész folyamat bent zajlott. (A külső hatásokra válaszul, természetesen.)

De ettől minden megváltozott. még a világ is körülöttem, és tartósan, most már mondhatom.

Ez a tudatszint-váltás, változás, emelkedés a tudatosság erejével.

Ha érdekel, kutakodj, mert az elmének is kell válaszokat adni, és össze fog állni az a világkép, az a világ, ami a te világod, és az a cél, ami a te célod ezzel kapcsolatban.

Én már tudom, hova tartok, és most, hogy feltetted a kérdést, tudatosult bennem, hogy tovább is mehetnék, de nem akarok, mint az a cél, ami él itt a szívemben, és aminek a tudatosításához meg kellett tanulnom mindazt az elmúlt években, amit megtanultam.. :)

Aztán, amikor már eleget tud az elméd, és rendben a világképed, azt is elengeded, mert az éltnek az egyik legfőbb törvénye az elengedés, hogy a mostban tudjunk lenni. Élni, és élvezni a szeretetet, ami körülvesz. És nem akarni többet. :)

Minden tanulásunk csak erről szól.

csak ezt nem mindenki tanulja meg egyszerűen. Vagyunk, akik sokat akar tudni előtte még.

Ezért van a spiritualitás. :)

Namaszte