Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
szeklice képe
Hosszú válaszom(-:-)
2011. május 30. hétfő, 8:13 | szeklice   Előzmény

Azért írtam Neked Aditi, mert amit írtál az elmével kapcsolatban, azzal nekem más a tapasztalatom...
Én szeretem az elmét, mert látom, hogy csak akkor nem csitul, amikor dolga akad. Mindig jelez nekem. Zajjal teszi tehát a dolgát, van amikor csinnadrattával. Amikor zajt hallok odabe', akkor az én ElmeBarátom "veri a taktust": nem vagy a most-ban, tralllala, tralllala!!! Gondolkozol Gazdám, trallala, trallala!
:-)
Amikor a csendemre figyelek, nem gondolkozom. Éber vagyok, fül-figyelem vagyok. Jelen vagyok.
Az éberségem nem az elme félelmektől kondícionált őrjárata már. Ez nem az a "gyanúsvagynekemrésenvagyok" állapot. Nem a "kicsi én" rendfenntartó csendje.
Onnan tudom, hogy efelé a belső zajmentes állapot felé haladok, hogy ha a külső világban megjelenő ingerekre egyre inkább nem tiltakozással reagálok, hanem hagyom azt olyannak lenni, amilyen.
Egyre simábban hagyom.És onnan tudom, hogy "elme-mentes" állapot (én inkább csitult-elmés állapotnak titulálom) ez már, ha nem ráncigálódom vissza emlékekkel a múltba, és nem cikázom előre pl. aggódással a jövőbe. Mert nem csupán unatkozom a csendben "elme-módra". De ha esetleg unatkoznék, azt is hagynám:-) Már itt vagyok ítéletmentesen a jelenben. Figyelmemmel átölelem azt. Pont.

Természetesen ez a vagyokcsend-állapot nem alakul ki varázsütésre /bár én már ezt sem zárnám ki:-)/, mert a felszínre hozott félelmekkel korábban együttjáró érzések-érzelmek hasonló szituációban visszabukkanhatnak még. Idő kell tehát és figyelem-fegyelem ehhez az öntisztító munkához.Van akinek külső segítség is kell, van aki egyedül dolgozik magán. De nincs azonnali tökéletes csend-állapot a tisztító folyamatban! Átmenetek vannak, amiben lehetnek/vannak végletek is.
Amit én "MEGÉRTÉS"-nek titulálok, az maga az intelligencia, a mögöttes tudatosság. Ez az elérendő "ideális üresség", amiről Te írtál Aditi. Állapotok jönnek-mennek bennünk, elmúlnak, de ez a mindent az intelligens vanságával végigtanúskodó üresség, ez nem múlik el. Ez a VAGYOK, AKI VAGYOK. Ez a MagÉrtés:-)

De amikor rólunk emberekről van szó, szeretünk türelmetlenek lenni magunkkal, és az azonnal-ban gondolkodni. Mindig több kell, mint ami VAN. Rögtön kell nekünk a megvilágosodás! Minimum a TávoliTökély kell nekünk, hisz' ami VAN, az szerintünk nem tökéletes...
Miközben ezen agyalunk, hogy miért nem megy nekünk a tökélyre-fejlesztés, taglaljuk kudarcainkat, a miérteket, elveszünk a gondolataink kusza hálójában, tekergünk benne. Saját rabunkká agyaljuk magunkat:-) Nem látjuk át, hogy ilyenkor a saját elménk nem engedi meg nekünk azt, hogy ne tudjunk. (Végzi a dolgát...)
Így fordulhat elő, hogy 20-30 éves srác lobogó sörénnyel, lóhalálában akar vágtatni a megvilágosodás babérkoszorújáért... Én ilyenkor inkább gyalogmód terelgetném őt a lányok bőre felé:-) De legalábbis az élmény-gyűjtés felé, amelyben méhecskeként gyűjtheti életének méz-cseppjeit saját szeretet-kaptárjába.
A zabolátlanság energiája lehetőség az élmény-faláshoz:-) A világot kell/ene belovagolni először.
Mert a külső világot is ki kell tárni szerintem ahhoz, hogy a belső világunkra képesek legyünk rácsodálkozni.Fel kell fedeznünk tudniillik az analógiákat, az azonos működéseket, az EGYségeket.
Legjobban a KÉTségeken, az ellentétek megtapasztalásán értjük ezt meg.

Honnan tudhatná az emberfia, mi is a csend, ha nem tudja, mi a zaj?
A szerelem energiája és állapota, annak aztán tiszta megélése visz el a leghamarabb a külső-belső elfogadásig.A szerelem a legizzóbb kohó a földi kovácsműhelyben. De a szerelemben is el kell jutnunk arra a felismerésre, hogy zajosan fellobbanó szúróláng (ami mindig a kondícionált félelemműködések/sértődések poklából táplálkozik) a szívet nem tartja melegen, nem kovácsol össze, csak pörkölve égeti a kérgeket, vagy újabbakat képez .Idő és tisztaság kell a tartós örökizzáshoz.

Tehát a csendhez több-kevesebb "zaj-élmény" kell, bárhogy is fáj azt megélni.
Mert nincs fekete fehér nélkül, nincs fény árnyék nélkül, s nincs csend a zaj nélkül.
S ha már megszűnnek az ellentét-viszonyok, akkor az maga az üresség.
De intelligens üresség.
Egy az egyben.

Szeretet a mostban:-)

szeklice