Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Kirsikka képe
szárnypórbálgatások - tapasztalat
2011. május 20. péntek, 12:34 | Kirsikka   Előzmény

Igen, nekem is volt egy hasonló élményem, amit annyira nem tudtam hova tenni, hogy megnevezni se tudtam, mitöbb, elég hamar elmúlt. Bár nagyon mély nyomot hagyott bennem, vágyom rá és félek tőle egyszerre. Ahogy később olvasgattam a témában született meg a felismerés hogy mi volt AZ... akkor. hát EZ :)

Most, hogy a mindennapjaimba próbálom beleszőni, egész más. Mióta írtam a blogot eltelt némi idő... nemtom hány hét... mindenesetre kiürült az életem. Eltűntek a mindennapos barátok, nemigen történt semmi, pedig elég pörgős vagyok :) Élveztem az új helyzetet, bár szokatlan volt, furcsa, nem is tudtam hogy hívni, csak figyeltem, figyeltem... aztán az utóbbi pár napban történtek dolgok, felbukkantak ismét az emberek. És nem sikerül... valahogy nem érzem magamat bennük. A helyzetekben. Nem találom a helyem, elmenekülök. Tudatában annak, hogy most menekülök, és olyan dolgokra vetemedek, amit sose csináltam... tehát most kezd kibuktatni ez az egész, jön fel a mélyről egy nagy adag kuszaság, ütköznek az önazonosítások, az életelméletek..... iylesmi. Jól fog jönni a holnapi transz, az biztos! ;)

...szeretném a kettőt valahogy harmóniába hozni: semminek lenni, közben élni... semmiként élni. nem csak egy szobában gubbasztani, mert annak elszállás lesz a vége.