Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Hiedelmek, hiedelmek
2011. május 08. vasárnap, 12:22 | Aditi   Előzmény

Nem értem miért kell személyekhez és vallási elnevezésekhez kötni az egyén vagy akár egy nép "hitét". (Azért tettem idézőjelbe mert természetesen nem egy hiedelemre gondolok, hanem egy megélt valóságra.) Ez még mindig egy betanított hiedelem. Az ERŐ és a SZERETET benned van. Végső soron csak az számít, mennyi tudatosságot tudtál összeszedni az életed során és mennyit éltél az életedben szeretettel. Pont. Amikor meghalsz te vagy ott, csak te, senki más. (Persze vannak segítők, de a nevükben is benne van, csak támogatnak, h ne parázz.) Te számolsz el saját magaddal, senki nem fog számon kérni rajtad semmit, és tök mindegy, hogy magyar voltál, ismerted e Jánost, hallottál e Krisztusról...stb. Ezek mind elenyésznek. Csak a tudatosságod lesz ott és az lesz segítségedre. A tévedéseidbe többé nem kapaszkodhatsz, a hiedelmek, amiket mások mondtak és te elhitted, mert szépen hangzik semmivé válnak, mert ott az igazságot fogod látni: saját magad: a tudatosságod!!!

A hiten és hiedelmeken, meg hogy emberekhez (akár szentekhez) és vallásokhoz kössük magunkat, mi rég túl vagyunk. Talán sosem voltunk benne (csak amióta megtanították a középkorban, hogyan imádkozzunk papokhoz, szentekhez, meg egy olyan Istenhez, aki rajtunk felül áll), mert a Sámánizmus megélt tudás volt és nem remény meg hit.

A Sámánizmus nem okkultizmus volt és nem csupán mágia. A mágia asztrális szintű, a duális világ jelensége. A Sámánizmus a természet egészét tisztelte és nem csak ismerte hogyan működik, és ezért képes volt akár a mágiára, gyógyításra, szellemi képességek használatára...stb, de tudta, hogy a szeretet és az elfogadás bölcsőjében ring az élet. Nem szólt másról a tanításaiban, mint amit minden nagy mester tanított. Jézus is. Kicsit másképp, kicsit más hangsúlyokkal, éppen amikre a korban szükség volt.

A Magyarok nem azért mondtak le önmagukról, mert tudták, hogy majd megmentik őket egyszer, és milyen hősies és bölcs ez a dolog.... hanem azért, mert a vezetőjük a népe, vallása, múltja, testvérei, tradíciója és önmaga ellen fordult, mert nem tudta máshogy kezelni a helyzetet. Nem tudom pontosan, milyen okai voltak erre, biztos voltak és nem akarok ítélkezni. Semmi sincs véletlenül.

De az biztos, hogy ha önmagam erejét feladom, akkor mindent feladok. Ezt az egyet sohasem szabad megtenni.Jézus sem tette. Épp azért támadhatott fel, mert végig hű maradt önmagához, a szeretethez, amit képvisel. Ezért nem védekezett. Meghazudtolta volna mindazt, amit képviselt az élete. De neki ez volt a küldetése, a dolga. A magyarságnak nem volt küldetése, hogy eladja magát, hogy önmaga ellen forduljon, ezért nem is támadt fel, csak jó sokat szenvedett több-száz évig.

Most majd ráébred arra, hogy hol rontotta el, hogy sohasem szabad önmagát odaadni senki emberfiának (egyébként Jézus sem az embereknek adta oda magát, hanem önmagának, az Istenének), hogy önmaga mellett mindig ki kell állnia.

Ez nem feltámadás, csak újjászületés, újrakezdés, tavasz lesz, amikor végre visszakapjuk az életerőnket, mert rádöbbenünk, hogy nekünk dolgunk vigyázni rá. És ha halálos veszély fenyeget, akkor is. Mert halál nincs, ezt jól tudjuk, élni viszont csak önmagunk erejével lehet. Másokéval nem.

Ez, amit Jánossal kapcsolatban írtál, egy tipikus betanított dogma. Ugyan ki vigyáz terád, ha te nem? Ha te kiadod önmagad másnak, ne csodálkozz ha az azt tesz veled, mi éppen neki jó. Mert ő nem esett fejére hogy ezt tegye, ő fel fogja mérni mivel árt magának és mivel nem.

"ugyan add már ide az erőd, mer 1000 év múlva újjászületik majd valaki, és úgyis megment." Ebben két embernek is kiszolgáltatod magad. Elöször annak, aki elveszi az erőd, aztán várod a másikat, hogy majd visszakapd. És te hol vagy a történetben??????
Borzaszó balgaság. A bölcs ember sohasem támaszkodik próféciákra/hitekre/látókra. A jelenben él, és megteszi, amit meg kell tenni, félelem és előítélet nélkül.

Namaszte