Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
Elrendelés és irányítás, avagy mit is jelent az a szó, h sors ..
2011. május 08. vasárnap, 1:03 | Aditi   Előzmény

Szerintem is minden el van rendelve, a szabad akarat, döntési jog, ego és a többiek azért van, mert ezeket használva és folyton ütköztetve önmagunkkal szerezzük meg a tudatosságot. Ezért születünk le testbe. Ez a legsűrűbb létezési forma, itt lehet a legintenzívebben tanulni, a legmélyebbről a legmagasabbra jutni, meglátni és leleplezni az illúziót, amibe keverjük magunkat, és ez által még magasabb tudatosságra szert tenni, mint amivel leszülettünk, vagyis még tisztábban látni és tapasztalni a valóságot.

Az, hogy ez minket egyben arra indít, hogy a felelősséget hárítsuk adott esetekben, a vallások és hitrendszerek, hiedelmek és agymosások...stb tévutak, ennek a folyamatnak természetes zsákutcái, csak a teljes tudás hiányosságai, amik szintén pótlódnak idővel.

Az elrendeltség és a földi erőink ( a gondolkodás és érzés, megérzés képessége, a döntési jogunk és kötelességünk, a szabad akaratunk, és a felelősségünk önmagunkért) nem egymás ellentétei, csak más törvényszerűségek szerint működnek. Amikor sikerül a helyére tennünk ezeket magunkban, megismernünk és jól, a helyén használnunk, akkor összhangba kerül az utunk, az elrendeltségünk és ezek az erők: ezekkel szolgáljuk a sorsunk. A végső állomás a kontroll elengedése, aminek éppen az a lényege, hogy már nem akarunk a sorsunk irányítói lenni, csak a szolgálói. Furcsa, de ez által kerülünk a helyünkre, arra, amire születtünk, amire hivatott a milyenségünk, az adottságaink, ahová legjobban illeszkedünk ebben a világban és amivel legtöbbet aduk magunknak és a világnak.

A felelősség vállalása nem egyenlő az irányítással. Irányíani még mindig csak az emberi részünk akar. Amikor képessé válunk elengedni, és elfogadni a sorsunk, amikor átadjuk az irányítást az intuíciónak, a szívünknek, de betartjuk a törvényeket, akkor eggyé válunk az elrendelésünkkel, és többé nem kérdés számunkra az elrendelés kérdése.

Nem vagyunk a helyükön, ha hárítunk, de akkor sem, ha azt képzeljük, a mi kezünkben van a sorsunk. Csak meg kell tennünk, amit éppen meg kell tennünk, mert nekünk van kezünk és lábunk, agyuk és képességeink hozzá itt, a Földön, de az irányítást át kell adnunk a belső hangnak - ami az elrendelésünk útján tart.

A magyar sors szó ugyanazt jelenti, mint az indiai Dharma elnevezés.

Namaszte