Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Michaelita képe
úgy gondolom
2011. április 08. péntek, 8:11 | Michaelita

hogy amig a spiritualitás nem az életünk része addig a bennünk élő vágyak és kötöttségek, kötelezettségek, félelmek, akaraterő az ami az irányjelzőnk.

Amikor tudatosságunkkal már a szellemi útra lépünk onnantól pedig az előbbiek mellé egyre inkább belépnek a spirituális vágyak, az intuició, az inspiráció, egyfajta mély "megszállottság" és idővel a Belső Hangunkra, Belső Mesterünkre hallgatás/hagyatkozás képessége.

És igen, ahogy írjátok minden az utunk része, hisz ne feledjük, hogy fontos feladatunk a földi létben egy bizonyos pontig a vágyaink megélése az elnyomásuk helyett. Tehát ha a vágyaim másfele vittek, abból is tanultam, az által is több lettem, legközelebb már tudom, hogy mit miért nem teszek meg, így az is a tudatosságomat, a fejlődésemet gyarapítja. Sőt az edz meg a leginkább és attól leszek együttérzőbb, belátóbb, alázatosabb.

Jól fogalmazol Ademon a blog nyitóban! Attól függ, hogy merre nézünk, milyen irányba tekintünk, ugyanis azt hívjuk be a tudatunk előterébe, az fog továbbdolgozni bennünk, az fog motiválni, azt hívjuk be az életünkbe akarva, vagy akaratlanul.

Húúú, ezt most itt jól összefoglaltam, de nagyon boldog lennék, ha ezt a saját életemben is ilyen tisztán átláthatnám és alkalmazni is tudnám:)
No jó, egyenlőre beérem annyival (is), hogy néha megállok és tudatosítom, hogy mit sikerült bevonzanom és miért is.