Az én tapasztalatom az, hogy egyrészt kell valamennyi tapasztalat a tudatos útonjárásból, mire az ember érzi, belül tudja, hogy igen, ez az én utam! Sokan már kezdő korukban teljes bizonyossággal akarják látni az útjukat, ezért külső megerősítésre, észbeli vagy belső bizonyosságra vágynak.
Kíváncsiságuk, félelmük az ismeretlentől és az eltévedéstől érthető és jogos is, de azt is tudniuk kell, hogy utunk tudása, érzékelése nem egy könnyű gyakorlat, ahhoz számos képességet és belső érzékenységet kell kifeljeszteni.
Egyrészt tudni kell azt, hogy az út sejthető, kikövetkeztethető jelekből és tudható.
Sejteni lehet abból, ha megfigyelünk tendenciákat, ha helyesen ítéljük meg az értékeinket és ismerjük valódi vágyainkat.
Ki lehet következtetni az élet furcsa jeleiből, szinkronicitásból, ismétlődésből, vagy egyéb eseményekből, néha a saját meglepő döntéseinkből, elszólásainkból.
Aki viszont nem elégszik meg a sejtéssel és kikövetkeztetéssel, hanem biztos tudásra vágyik, annak énje legmélyére kell néznie, oda, ahol minden "meg van írva". Énünk mélyén van ugyanis az az információ halmaz, ami a tanulni, tapasztalni valóinkat tartalmazza, innen szivárognak a felszín felé ezek az információk és öltenek testet, ha nem tudatosítjuk azokat időben.
Ha le tudsz merülni ebbe a mélységbe és megtalálod életed könyvét, akkor képes vagy olvasni belőle, érzékeled, hogy mi vár rád, mely tudattartalmaiddal kell hamarosan találkoznod bent vagy később kint is.
Ez a belső tudás immár űberel minden más sejtést, megérzést, fikciót vagy következtetést. Pontosan tudod, hogy mi az utad, tudod mi a jelened és emlékszel a jövődre is!
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Az én tapasztalatom az, hogy egyrészt kell valamennyi tapasztalat a tudatos útonjárásból, mire az ember érzi, belül tudja, hogy igen, ez az én utam! Sokan már kezdő korukban teljes bizonyossággal akarják látni az útjukat, ezért külső megerősítésre, észbeli vagy belső bizonyosságra vágynak.
Kíváncsiságuk, félelmük az ismeretlentől és az eltévedéstől érthető és jogos is, de azt is tudniuk kell, hogy utunk tudása, érzékelése nem egy könnyű gyakorlat, ahhoz számos képességet és belső érzékenységet kell kifeljeszteni.
Egyrészt tudni kell azt, hogy az út sejthető, kikövetkeztethető jelekből és tudható.
Sejteni lehet abból, ha megfigyelünk tendenciákat, ha helyesen ítéljük meg az értékeinket és ismerjük valódi vágyainkat.
Ki lehet következtetni az élet furcsa jeleiből, szinkronicitásból, ismétlődésből, vagy egyéb eseményekből, néha a saját meglepő döntéseinkből, elszólásainkból.
Aki viszont nem elégszik meg a sejtéssel és kikövetkeztetéssel, hanem biztos tudásra vágyik, annak énje legmélyére kell néznie, oda, ahol minden "meg van írva". Énünk mélyén van ugyanis az az információ halmaz, ami a tanulni, tapasztalni valóinkat tartalmazza, innen szivárognak a felszín felé ezek az információk és öltenek testet, ha nem tudatosítjuk azokat időben.
Ha le tudsz merülni ebbe a mélységbe és megtalálod életed könyvét, akkor képes vagy olvasni belőle, érzékeled, hogy mi vár rád, mely tudattartalmaiddal kell hamarosan találkoznod bent vagy később kint is.
Ez a belső tudás immár űberel minden más sejtést, megérzést, fikciót vagy következtetést. Pontosan tudod, hogy mi az utad, tudod mi a jelened és emlékszel a jövődre is!