Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Nem tudom, hogy ismered-e a Hellinger-féle családállítást. Én
2011. március 01. kedd, 20:48 | Hiteles06

Nem tudom, hogy ismered-e a Hellinger-féle családállítást. Én pont ilyen, vagy ehhez hasonló kommunikációs problémával mentem el egy családállításra éppen egy évvel ezelőtt. Már előtte kb. egy éve szenvedtem magammal, egyre nagyobb volt a baj az életemben, a kapcsolataimban. A lakásból is nehezen mozdultam ki, a környezetemtől pedig folyton azt kaptam, hogy szedjem már össze magam. Volt, hogy két hétig nem mentünk ki a lakásból a gyerekekkel. Folyton a földet bámultam, ha emberek között voltam... stb. A családállítás üzenete akkor szinte érthetetlen volt számomra. Azt mondta ott nekem a vezető, hogy ki kell lépnem az álomvilágomból, fel kell vállalnom magam, nem másokra mutogatni, és hogy az apám életét élem. Aztán szép lassan, hónapról-hónapra történtek a kis csodák. Eljártam emberek közé, igyekeztem segíteni a környezetemben, megismerkedtem emberekkel, bár beismerem, hogy kezdetben szinte erőszaknak tűnt még a beszélgetés is. Folyton azon járt az agyam, hogy nem érdemlem meg, hogy barátaim legyenek, és biztos csak sajnálatból beszélgetnek velem. Aztán megismerkedtem a Katival, a Krisztivel, ja legelőször a Sikkával :) és most már képzeld, munkám is van, és kéthetente összejárunk egy klubba, ahol segítünk egymásnak. Ha pesti vagy, most csütörtökön szívesen látunk! A munkát a Kati segítségével találtam, de ez is egy hosszú történet. Meg én is tudnék még mesélni :) Nekem nagyon lassan jött a változás, mert nekem a görcsös akarást kell elengednem. Na meg elfogadni magam, és nyílni, nyílni, nyílni. Mostanában sikerült például, hogy nyitottan járok-kelek a világban, és befogadom, amit a pillanat hoz. Nagyon nagy élmény. Szóval azt akartam írni, hogy én borzasztó türelmetlen voltam, és valami körülírhatatlan csodát vártam. Amit egyébként meg is kaptam, csak nem láttam, még mostanában is sokszor megzuhanok. Nehéz befogadni az örömet, erre pont hétvégén hívta fel a figyelmem a Kati. Most ezzel foglalkozom. :) Szóval ez nem egy sétagalopp, de nagyon sokat segít, ha tudsz beszélgetni olyanokkal, akik hasonló cipőben jártak/járnak, és kicsit egyesítjük erőinket :)