Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Szia Éva! Persze, igazad van, nem véletlenül írtam én is, hogy
2011. március 01. kedd, 20:05 | jessica73 (útkereső)   Előzmény

Szia Éva!

Persze, igazad van, nem véletlenül írtam én is, hogy ezért csináltam itthon a tombolós gyakorlataimat. Amúgy meg észrevettem, hogy érzések jönnek-mennek, egyik pillanatban még utáljuk magunkat és természetszerűleg ebben az állapotban az egész világot, másik pillanatban jobban vagyunk. Amikor viszont nagyon rosszul érezzük magunkat, akkor segít a tombolás. Legalább is nekem segített. Csak a saját tapasztalataimat írtam. De ahhoz, hogy a világlátásom megváltozzon, ahhoz nem volt elég, hogy mondták, hogy nézd meg milyen szép életed lehetne, vedd már észre, hogy milyen szép életed van. Sőt, nem éreztem férfiasnak a férjemet, és ha dicsérték a barátnőim a férjem, akkor sírva fakadtam. Pedig a saját nőiségemmel volt gond, értéktelen nőnek tartottam magam és ezt vetítettem ki a házasságomra és a férjemre. És ez viszont meditációban derült ki. Sőt, tovább megyek, nem is önálló, magányos meditációban, hanem egyik klub alkalmával, amikor többen voltunk. Ez sem véletlen, a csoportos meditáció sikeresebb az energia áramlások miatt (remélem jól mondom). Valamint kívülről jobban látnak minket, mint mi magunk.
Ezért írtam, amit írtam. Valóban pontosításra szorul, először tombolás, utána meditálás. A kettő együtt. De egyik a másik nélkül nem vitt engem előre. Tombolhattam én akármennyit, nem volt elég.
Köszi, hogy rávilágítottál a pontatlanságomra.

Szeretettel: Kriszti