Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
Aditi képe
A basszushangok lejegyzéséhez szükséges kulcsra gondolok itt, és
2011. február 27. vasárnap, 23:57 | Aditi   Előzmény

A basszushangok lejegyzéséhez szükséges kulcsra gondolok itt, és nem írom le, mert obszcén..............., hogy én minek téptem a számat, mielőtt elolvastalak, Karmatörlő. :)

Nagyon köszi.

Csak annyit tennék hozzá, amit a "szájtépős" írásomban a Sanyinak is próbáltam "fejtegetni", hogy szerintem Isten nagyon is "kíváncsi" látogató.

Nem arról van szó, hogy nincs olyan szint, amikor mindenkit beengedsz és átengedsz és mégis te vagy te. Igaz, ez a legcsúcsabb csúcs. De igenis, van. Jézus inkább abban állított példát, hogy addig ment el, ameddig KELLETT. Mihez? Hát ahhoz, hogy TANÍTSON. Hogy adjon egy kis morzsát a tudatosságából annak, akivel összehozta a sorsa. (Dharmája)

A tisztelet egy dolog, és kell. De az egót nem tartják a mesterek tiszteletben. Az "intim szférának" nevezett jelenség egy jó része is az. Egy luxuséletet élő ember bedilizik, ha Indiában kiköt egy Ashramban. De már itt, a Miklós utcában is. Mert nem tartják be az "intim szférája iránti tiszteletet".

Jézus az volt, aki érezte meddig mehet el, meddig kell elmennie a "behatolásban" a másik ember tudatosodása érdekében. Ezt értettem az alatt, hogy nem az ő akarata, nem mások területének tisztelete, vagy az ő akaratuk, hanem csakis a saját isteni sorsa, a tudatossága, Dharmája, munkája határozta meg, hogy mikor milyen képességét használta. Ezért volt, hogy szélsőségesnek tűnt. Egyszer csodát tett több száz ember előtt, egyszer meg nem volt hajlandó. Olyan finoman volt képes bánni az emberrel, ahogy senki más, máskor meg borogatni kezdte az asztalokat a templomban...

Te érted amiről itt hadoválok?

Mert már kezdem hülyének érezni magam...

Namaszte