2009. április 29. szerda, 21:40 | Miakitten (útkereső)
Az én különleges képességem nagyon fura, és sokszor szégyellem is. Szóval érzem az emberek érzelmeit, érzéseit. Meg tudom mondani nekik, és mindig pontos. A fizikai fájdalmat, az érzelmeket. Ha megfogom a kezüket, és koncentrálok, az okokat is. Például érzem, hogy valaki csalódott. Odafigyelek, kiszúrom, hogy ki az, egy pillanatra megérintem, és érzem, hogy rosszul sikerült például a dolgozata, és fél, hogy leszidják. Elmondom neki, és közli, hogy igazam van. Szerencsére ezt csak a legjobb barátnőim tudják rólam. Mondhatnátok, hogy miért hisztizek, ez tök jó. Csakhogy kóruson, zsúfolt helyeken sokszor ég a fejem, túl sok az érzés. Nem tudok magamra figyelni. Van, hogy nem bírom, és elájulok. Ha mindenki megijed körülöttem, mert letörik egy ág mögöttünk az erdőben, én felerősítve kapom meg, és bepánikolok. Nem tudom megállapítani a saját érzéseimet, legalábbis nem teljesen. És aljasságnak is gondolom. Nem jő úgy beszélgetni egy fiúval, hogy közben azon hezitál, hogy lépjen-e, vagy érezni, hogy a barátnőm csak nyalizik, és nem gondolja komolyan amit mond. Mindenesetre hasznos, sokszor segítettem vele másokon, és amíg az érzelemkitöréseim kontrollálni tudom, nincs vele nagyobb bajom. De merjem fejleszteni? Nagyon könnyen fejlődik. Mit csináljak?
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Az én különleges képességem nagyon fura, és sokszor szégyellem is. Szóval érzem az emberek érzelmeit, érzéseit. Meg tudom mondani nekik, és mindig pontos. A fizikai fájdalmat, az érzelmeket. Ha megfogom a kezüket, és koncentrálok, az okokat is. Például érzem, hogy valaki csalódott. Odafigyelek, kiszúrom, hogy ki az, egy pillanatra megérintem, és érzem, hogy rosszul sikerült például a dolgozata, és fél, hogy leszidják. Elmondom neki, és közli, hogy igazam van. Szerencsére ezt csak a legjobb barátnőim tudják rólam. Mondhatnátok, hogy miért hisztizek, ez tök jó. Csakhogy kóruson, zsúfolt helyeken sokszor ég a fejem, túl sok az érzés. Nem tudok magamra figyelni. Van, hogy nem bírom, és elájulok. Ha mindenki megijed körülöttem, mert letörik egy ág mögöttünk az erdőben, én felerősítve kapom meg, és bepánikolok. Nem tudom megállapítani a saját érzéseimet, legalábbis nem teljesen. És aljasságnak is gondolom. Nem jő úgy beszélgetni egy fiúval, hogy közben azon hezitál, hogy lépjen-e, vagy érezni, hogy a barátnőm csak nyalizik, és nem gondolja komolyan amit mond. Mindenesetre hasznos, sokszor segítettem vele másokon, és amíg az érzelemkitöréseim kontrollálni tudom, nincs vele nagyobb bajom. De merjem fejleszteni? Nagyon könnyen fejlődik. Mit csináljak?
Előre is thx: Mya (14)