2009. április 29. szerda, 10:10 | Névtelen (útkereső)
Előzmény
Az alábbiak miatt hazudok:
Félek a következménytől, mi lesz ha kimondom amit gonodolok, és akkor mindenki elfordul tőlem, és egyedül maradok, amitől azért félek, mert ha szükségem lenne valamire, akkor nincs akitől kérjek. (nem kimondottan anyagiakra gondolok)
Ha megbántok valakit akkor "szemét" leszek, és én nem akarok szemét lenni, csak kedves:)
Ha kimondom az igazat, elveszítek valamit pl. munkahelyet, és akkor azonnal jön a para, hogy éhenhalok, hajléktalan leszek stb.:)
A magamnak való hazudás a leggázabb. Bár nagyon vizslatom magam, mégis bele telik több-kevesebb időbe, mire egy hajszálnyi gondolaton bevillan a másodperc tört részére, hogy valamit nem akarok bevallani magamnak. Magamnak azért hazudok, mert nem akarok szembesülni az általam negatívnak, helytelennek titulált tulajdonsággal, reakcióval. Én jó vagyok, csak mások a tökéletlenek:)
Egyébként sokkal többször felvállalom az igazságot, mint eddig, de csak azért, mert már kevésbé félek ezektől a dolgoktól. Ahogy a félelmeimet dolgozgatom fel, a hazugságaim is csökkenek.
A teljes beszélgetés megtekintéséhez kattints ide!
Az alábbiak miatt hazudok:
Félek a következménytől, mi lesz ha kimondom amit gonodolok, és akkor mindenki elfordul tőlem, és egyedül maradok, amitől azért félek, mert ha szükségem lenne valamire, akkor nincs akitől kérjek. (nem kimondottan anyagiakra gondolok)
Ha megbántok valakit akkor "szemét" leszek, és én nem akarok szemét lenni, csak kedves:)
Ha kimondom az igazat, elveszítek valamit pl. munkahelyet, és akkor azonnal jön a para, hogy éhenhalok, hajléktalan leszek stb.:)
A magamnak való hazudás a leggázabb. Bár nagyon vizslatom magam, mégis bele telik több-kevesebb időbe, mire egy hajszálnyi gondolaton bevillan a másodperc tört részére, hogy valamit nem akarok bevallani magamnak. Magamnak azért hazudok, mert nem akarok szembesülni az általam negatívnak, helytelennek titulált tulajdonsággal, reakcióval. Én jó vagyok, csak mások a tökéletlenek:)
Egyébként sokkal többször felvállalom az igazságot, mint eddig, de csak azért, mert már kevésbé félek ezektől a dolgoktól. Ahogy a félelmeimet dolgozgatom fel, a hazugságaim is csökkenek.
Mackó